A fejemet ráhajtottam a felhúzott térdeimre és vártam. Egészen, amíg a távolból lövések hangjai nem rázták fel a már csaknem megszokottá vált fullasztó súlyú csendet.
-Mi a...-pattantam fel, mint akit az áram rázott meg. Gondoltam, hogy itt a fele sem legális azoknak a dolgoknak, amik itt folynak, de ilyenre azért nem számítottam. A torkolattüzek egyre közeledtek, míg már olyan nem volt, mintha egyenesen az ajtóm előtt soroznának valakit. Aztán teljesen váratlanul kinyílt a a szabadságtól elválasztó fémlap, ami engem teljesen hátrataszított, mivel kábé fél centire álltam tőle, az érkező meg igencsak nagy lendülettel baszarintotta az irányomba, így a földről pillantottam meg egy magas férfit, aki belépett a piciny helyiségbe és minden teketória nélkül egy pisztoly célkeresztjét illesztette a homlokomra.-...fasz?-fejeztem be az imént elkezdett mondatom.
-Kussolsz és ha szerencséd van, akkor nem öllek meg.-nagyon úgy nézett ki, mint aki nem viccel és ezt a rám szegeződő fegyvercső bőven igazolta is. Muszáj volt egy nagyot nyelnem, mivel a torkomban lévő hatalmas gombóc már bőven átlépte az egészséges méretet. Aprót bólintottam, amit valamiféle beleegyezésnek szántam.-Falhoz gyerünk.-valahogy felkapartam magam a padlóról, majd a parancsot teljesítve a mocskos betonfelülethez simultam.
Hallottam a lábdobogást a folyosóról és időről időre egy "tiszta" kiáltást.
"Biztos a rendőrség."győzködtem magam, azonban annak ellenére, hogy a segítség már nem volt messze én még mindig közvetlen életveszélyben voltam, hiszen a mögöttem álló férfinál, akin látszott, hogy pont olyan rohadt ideges, mint jómagam továbbbra is egy lőfegyver figyelt.
-Kérem...-motyogtam alig hallhatóan, mire durván megragadta a pólóm amúgy is cafatokra szaggatott nyakát és szembefordított a kétségbeesettséget tükröző írszeivel.
-Azt mondtam kuss!-pofozott fel olyan erősen, hogy eleredt tőle az orrom vére.
-Maga fél...-döbbentem rá a kis csermellyel az arcomon pillanatnyilag nem foglalkozva. A férfi nem tudott reagálni a kijelentésemre, mert ránk rúgták az ajtót.
Minimum 5 feketekapucnis, maszkos, gépfegyveres alak állta el a kijáratot. Mindegyikőjük az elrablómra célzott, vagyis pontosabban rám, mivel a férfi mielőtt felfoghattam volna berántott maga elé egyfajta élőpajzsnak használva.
-Marad!-szólt hátra a középső maszkos, valószínűleg a vezetőjük, mert erre az össze megmerevedett, de a fegyvereket a világért nem engedték volna le.
-Ha közelebb jöttök megölöm.-a férfi pontosan a halántékomhoz illesztette a piszoly csövét, azaz az életem tényleg csak azon múlott, hogy meghúzza-e a ravaszt vagy sem. Remegtem. Remegtem egész testemben, jobban is, mint béka a kocsonyában. Most éreztem csak igazán mennyire egy hajszálon múlik ki marad életben és ki lesz halott.
Bámultunk egymásra. Az 5 sötét ruhás, bár az ő szemük el volt takarva meg mi ketten: a fogva tartóm és én. Nem mindössze pillanatokig, hanem perceken keresztült, mintha mindenki azt gondolná át mi lesz a következő lépése, eközben viszont a folyosón egyre több fekete ruhás gyűlekezett, ami mégtöbb halálomat okozható dolgot jelentett a közelemben.
-Engedd el, Mark!-szólalt meg határozottan az egyik nemrég érkezett, kinek a többiek szabadutat adtak.
-Nem.-érkezett mögülem a válasz.-Jacksont meg BamBamot kinyírhattátok engem nem fogtok.-hadonászott vadul vadul a piszolyával, amíg a vezető mellől egy másik alak előre nem lépett és engem egy hajszállal pont eltévesztve golyót eresztett egyenesen a fogvatartómba.
Mark hangtalanul összerogyott, a vére pedig ott vöröslött az arcomon. Éreztem a forróságát, ahogy megállíthatatlanul egyre lejebb folyik. Egy gyilkosság nyoma. Valamikor ennek a realizálása környékén lehetett, amikor az én térdeim is felmondták a szolgálatot. Viszont nem kötöttem ki a földön, ugyanis az egyik fegyveres, valószínűleg az, amelyik lőtt a gépfegyóját elhajítva még az utolsó pillanatban elkapott és szorosan átölelt.
Az eltéveszthetetlen és számomra megannyi emléket idéző illata teljesen körbefont, mint egy biztonságos odu. Menta...
ESTÁS LEYENDO
I'm straight, but I like HIM |Taegi ff.|🔞✅
Fanfic10 nap. 1 nyaraló. 5 fiú. Kim Taehyung, Kim Namjoon öccse életét a suliban mindenegyes nap megkeserítette a bátyja és annak haverjai, azonban kénytelen lesz 10 napig együtt élni velük a nyaralóban. Viszont Tae a fél éves karantén alatt, amíg az is...