I'm straight, but I like HIM |Taegi ff.|🔞✅

3. évad 4. rész

Yang Jeongin pov
  Mindigis utáltam a viharokat. Főleg az ilyen hangosakat, mint a mai. A szél puskalövedékként verte neki az esőcseppeket a függöny mögé rejtett ablaküvegnek. Még a fejemre húzott takarón keresztül is láttam a villámokat, mik fehér fényükkel bevilágították az egész szobát.

  "Olyan jó lenne most átmenni Apához..."gondoltam, de biztosan beszólna, hogy 15 és negyed éves létemre ne rettegjek így a viharoktól. Hanem legyek férfi és féljek valami valóstól(btw úgy utálom, amikor valaki ezt mondja).

  Éjfél után, amikor még mindig nem voltam képes álomba merülni, pedig holnap suli és fizika dolgozat, amire egyébként egy pillanatot nem tanultam valaki benyomta a csengőt, aminek hangja végigvisszahangzott az egész sötétbe burkolózó lakáson. Erre a fejemet kidugtam a meleg paplan alól, de az ajtó kinyitását Apára bíztam, aki kisvártatva elcsoszogott a bejáratig.

  Bárki is zargat minket éjnek évadján nem lesz tárt karokkal várva, ugyanis az apum utál felébredni 7 óra előtt és, ha ez mégis megtörténik, akkor hisztisebb, mint egy csecsemő. Biztos valami részeg, aki unatkozik.

  Halk szóváltás után, amiből csak hangfoszlányokat hallottam, de még a betűket sem tudtam kivenni immár két személy lépett vissza a házba. Vagyis úgy hallottam, de a fülemben nem bíztam annyira, így lábujjhegyen elsettenkedtem egészen az ajtómig, amit résnyire nyitva kicsusszantam a keletkezett lyukon.

  A földszintől fény szűrődött ki, ami megvilágította a csigalépcső rácsait. Nagyon halkan, Apa nehogy észrevegye az ébrenlétem, hiszen akkor abban a pillanatban zavarna vissza az ágyba a korláthoz tipegtem, ahonnan tökéletesen hallottam a beszélgetés minden részletét. Majd, ha már biztosan nem figyelnek, akkor meglesem a titokzatos látogató kilétét.

  -Hogy találtál meg?-hallatszott Apa gondterhelt hangja.

  -Nem volt egyszerű, de szügségem van rád, szóval mindent bevetettem.-az idegennek mély orgánuma szinte megrezegtette a szívem. Melegség áradt belőle, ami különös módon megnyugtatott. Mivek ránézésre ez egy hosszú társalgásnak ígérkezett a hátamat a rácsoknak vetve lecsúsztam a padlóra, természetesen hang nélkül.

  -Rám...? Miért? Azt ne mondd, hogy te is benne vagy!-nem volt válasz csak súlyos hallgatás.-Mennyire?-Apa egyáltalán nem hallatszott nyugodtnak, helyette fel-alá kezdett járkálni. A lépései puhán puffantak a parkettán, a fordulásokat pedig a fürdőköpenye surrogása kísérte.

  -Hát úgy kábé nyakig vagy jobban... Lehet jobban...

  -Hát kurva ügyes vagy! Senki nem volt, aki elmondta volna, hogy ez nem játék?

  -Képzeld nem, mert az 'apám', akinek ez a dolga lett volna születésem után otthagyott a faszomba.-úgy pattogtak közöttük az indulatok, hogy még én is, aki nem tartózkodott velük egy légtérben kisebbre húzta össze magát.

  -Nem azért hagytalak el titeket, mert én úgy akartam!-hangos csattanás. Apa az asztalra vágott.-Hanem emiatt a kibaszott munka miatt! De ezt majd te is megtapasztalod. El kell hagynod őket a saját érdekükben és kurvára fog fájni!

  -Már kurvára megtapasztaltam!-kiáltotta el magát szétfeszülve az idegtől az idegen.

  -Csendben, mert Jeongin felébred!-szólt rá csípőből Apa, amíg én az előbb elhangzott szavakban kerestem az értelmet.

  "Kiket hagyott el...?"

  -Jeongin?-kérdezte az idegen már valamivel nyugodtabban.

  -A fiam.

  -Szóval nehéz volt elválni tőlünk, aztán felcsinálni egy másik nőt.-nevetett fel a látogató gúnyosan.-Teljesen átérzem.

  -Holnap békés körülmények között megbeszéljük.-jutott döntésre végül Apa, majd elmagyarázta az ismeretlennek, hogy hol a vendégszoba, de nem igazán figyeltem oda, mert az agyam próbálta feldolgozni, hogy kik lehetnek azok a 'minket' és mi az, hogy Apa felcsinált egy nőt? Én úgy tudtam Anya egy autóbalesetben halt meg 2 éves koromban, azóta Apu nevel egyedül. Sosem volt senkije... De akkor most...? Mi van?

  A merengésből két-előttem lecövekelő láb zökkentett ki. Behúzott nyakkal lestem fel Apára és már készültem a kiadós lecseszésre, hogy mi a jóistent csinálok én itt ilyenkor, azonban egy eddig még sosem látott sötéthajú, magas fiúval találtam szembe magam.

  Basszus így hirtelenjében eszembe sem jutott, hogy ide fentre szállásolták el a látogatót, aki éppen rajtakapott a hallhatózáson. Viszont így, minde mindegy alapon tüzetesebben végigmértem a srácot.

  Nem lehetett sokkal idősebb nálam. Max pár év, bár a hangjából minimum egy tizesre tippeltem volna. Viszont nem a fiatalsága volt a legszembeötlőbb, hanem hogy csurom víz volt. Mármint, a tincseiből konkrétan csöpögött a nedvesség, a pólója pedig elnehezedve tapadt a felsőtestére, ezzel kiemelve minden kidolgozott izmát.

  -Szia, akkor te gondolom Jeongin van...-intett az ujjaival, mire aprót bólintottam.-Okés. Én Taehyung és ezek szerint a féltesód.

Min Yoongi pov~jelen~
  3 napja tudok Tae eltűnéséről. 3 napja egyetlen nyomorult üzenet se. Egyetlen hívás. Egyetlen reményugár. És nagyjából egyetlen alvással töltött perc se. Jiminékkel mindent megteszünk, Jungkook és Jin, a jóképű férfi, aki rendőrnek adta ki magát a lábukat lejárták, hogy minden alvilági kapcsolatukhoz eljussanak, de semmi. Pont, ahogy a rendőrségnél sem, pedig Hwasa jelentette az esetet.

  Hyunjin próbált segíteni és támogatni, de ő is érezte, hogy az ölelésekről semmi nem lesz jobb, szóval leginkább csak az alvásra, meg az evésre próbált rávenni. Most is éppen bevásárolni ment, nekem pedig azt mondta, hogy próbáljak meg szunyókálni egyet, de abból az lett, hogy a közös ágyunkon hevertem nyitott szemmel, mozdulatlanul.

  Egészen, amíg valaki be nem lépett az ajtón. Hyunjin apukája volt, Sehun. Eddig nemigazán találkoztunk a munkája miatt, de akkor nagyon kedves volt velem, most viszont áradt belőle az alkoholszag, amitől szinte már én is lerészegedtem.

  -Szóval te vagy, aki felszopja a fiamat.-mért végig gúnyosan.-Akkor most nem fog zavarni, ha más farka jár majd benned, igaz?

  Okay i was like: my bias is Felix and it wont change, but then... Jeonginhshsjajajzxhhewj