3. évad 12. rész

722 47 6
                                    

  -Sajnálom...-ölelt át ő is, miközben a mostmár síró arcát a hajamba temette. Egészen addig álltunk így, én a Kim hátát simogatva, amíg a zokogása alább nem hagyott. Akkor viszont eltolt magától, egy pillanat alatt végigmérte a számat, majd az ajkait az enyémre illesztette.
  Olyan volt, mintha áram rázott volna meg és a kis kisülések mindegyenes sejtemhez ugyanolyan erővel jutottak volna el. Reflexből csókoltam vissza, miközben az ujjaimmal beletúrtam Tae dús hajába, ami szinte csábította a kezem. A fiú ajkai egyszerre voltak ismerősek és újak, most olyan puhán mozgatta a párnácskáit, hogy azt hittem odaolvadok a padlóra, hacsak a derekamnál fogva nem tart meg.
  Csak percek után váltunk el lihegve egymástól, olyan érzésem volt, mintha a csókcsata maga lett volna a maraton. A fejemet belefúrta Tae nyakába, de nem sokáig, mivel pár pillanat múlva a lábujjamig elvörösödve realizáltam a közelmúlt igencsak valóságos történéseit.
  -Ennek sosem lett volna szabad megtörténnie!-löktem el magamtól talán kicsit durvábban, mint illett volna, amitől Tae hátra tántorodott.
  -Yoongi, ne várj!-kapott utánam, pedig már indultam volna kifelé, így viszont a karom köré fonódó ujjak visszatartottak.-Ezt meg kell beszélnünk!
  -Miért, Tae? Miért? Amikor kidobtál a picsába, akkor nem pattogtál, hogy megbeszéljük a dolgokat!-szakadtak ki belőlem az indulatok és minden fájdalmam a lesokkolódott fiúra zúdítottam.-Kibasztak otthonról, azt hittem legalább te megmaradsz biztos pontként, persze nem, mert "nem a legjobb alkalom, de szakítanunk kell". Semmi indoklás, egyszerűen becsuktad az ajtót, aztán eltűntél a retkes faszba...
  -Baszottul a te érdekedben tettem!-szakított félbe a Kim. Mostmár az ő szemében is ott csillogott az idegesség lángja.
  -Ja, sokkal jobb!-nevettem fel gúnyosan.-A saját érdekemben lettem majdnem öngyilkos, ha Hyunjin nincs ott. Hyunjin, a barátom!-nyomatékosítottam szándékosan fülsértően az utolsó mondatot. És ebben a pillanatban Taeben összetört valami. Nem mondta, egy hanggal sem utalt rá, azonban az arcára volt írva minden fájdalom, minden szenvedés. Tudtam, hogy mindezt én okozm neki, de nem érdekelt, nekem is minimum ugyanennyire fájt és fáj még most is. Mindketten túl közel nyúltunk a szerelem lángjához, nem is törődve a következményekkel, miket a tűz forrósága okozhat, a seb pedig lassan gyógyul, talán nem is tűnik el teljesen soha. A heg pedig örökre fájó bizonyítéka marad egy rossz döntésnek.
  -Tűnj el, Yoongi!-sziszegte Tae halkan, de annál komolyabban.-Tűnj el az életemből!







first thing: nagyon boldog szülinapot Jinnienek💜💜💜💜

second: Bocsánat hogy ilyen rövid a rész a következő esküszöm hosszabb lesz, csak ezt így kellett lezárni.

I'm straight, but I like HIM |Taegi ff.|🔞✅Donde viven las historias. Descúbrelo ahora