Az esti bulira való készülődéssel a megszokottnál több időt elpepecseltem. Az eredetileg egyenesszálú hajamba megpróbáltam lágy hullámokat varázsolni, a megszokott vörös rúzs mellett pedig most a zöld szemeim kiemelésére is hangsúlyt fektettem. A ruháimmal nem akartam túlzásba esni, hogy önazonos maradhassak, így egy térdig érő, mélyvörös gyapjúruhát húztam vastag harisnyával, fekete csillogós bakanccsal és sötétbarna blézerrel. A fülemből bordó gyöngyöktől tömött, szőlőszerű fülbevaló lógott.
Kilenc körül az Erzsébet Körúton ácsorogva épp a sminkemet igazgattam a telefonom képernyőjének tükrében, mikor Áron felbukkant. Ő nem öltözött fel egy picit sem másképp, mint a hét többi napján. A szemében észrevettem egy gyorsan leplezett döbbenetet, mikor meglátott.
- Milyen csinos vagy - dicsért meg könnyed módon, de azért feltűnt, hogy a kelleténél picit többet időzött a tekintete a lábaimon. - Lehet, hogy két külön helyre készülünk?
- Ne viccelj már, a lányok mindig kiöltöznek a bulikba. Nektek nem kell. Ti jók vagytok így is.
- Ti is jók lennétek úgy is, mint máskor. De azért nincs ez ellen sem kifogásom - sandított rám, sunyin vigyorogva. - Aki ma visszautasít téged, az tutira vak, vagy csak szimplán mamlasz.
- Hah, hát remélem, ez lesz a legnagyobb problémám a „felhozatallal" - feleltem nevetve.
Előbb beültünk egy gyors alapozásra az egyik sarki bárba, ahol még aránylag olcsón megúszhattuk a hangulatfokozást. Áronnal egy-egy korsó sör és egy kör tequila közben megtárgyaltuk, hogy mit kell majd figyelnünk egy srácban. Őszintén szólva nem fűztem túl sok reményt a mai akcióhoz sem, de azért úgy tiszta a lelkiismeretem, ha minden adandó alkalmat megragadok, hogy megtaláljam életem párját. És persze azt is igyekeztem végig észben tartani, hogy Áron magára ne maradjon az este során.
Úgy éreztem, a tiszta gondolkodással már gondjaim adódnak, ezzel szemben a bátorságom és lelkesedésem az egekbe szökött. Kicsit imbolyogva, de azért céltudatosan indultam meg az Instant komplexum felé Áronnal az oldalamon, akinek szemmel láthatóan szemernyit sem ártottak meg az elfogyasztott italok. Útközben kétszer is megkérdezte, hogy biztosan ne segítsen-e, de kikérve magamnak, közöltem vele, hogy igenis képes vagyok még egyenesen járni, akkor is, ha egyszer majdnem elestem az útpadkában. Aztán már inkább csak szórakozott az esetlenségemen.
A szórakozóhelyre beérve kikértünk két pohár whiskykólát, és megálltunk a tánctér szélén, ahol cigifüst, kiömlött sör és az épület dohos szaga keveredett.
- Na, látsz valakit, aki tetszik? - érdeklődött az első korty után.
- Hmm, lássuk csak - járattam végig a szemem a helyiségen. - Mondjuk ő ott.
Egy magas, szőke hajú, borostás srácra mutattam a pultnál, aki legombolt nyakú inget viselt. Aki inget hord, csak nem lehet olyan primitív, nem?
- Hát, te tudod, de ha azért vagyok itt, hogy véleményt mondjak, akkor ez a fazon szerintem hasonló módon az őrületbe kergetne, mint Szonja tesója. Túl extrovertáltnak tűnik hozzád. Nézd meg, ő beszél a legtöbbet a társaságban, ráadásul erősen gesztikulál is hozzá.
- Uh, igazad van. Látod, milyen jó megfigyelő vagy? - paskoltam meg a karját finoman. - Mi lenne velem a segítséged nélkül?
- Inkább attól kezdek tartani, mi lesz veled a segítségemmel. Az kéne még, hogy az én lelkemen száradjon, hogy valami félőrülttel keveredsz össze.
- Ne parázz, nem fogok semmit a számládra írni, becsszó. Átmenjünk a másik terembe, hátha ott többen vannak?
- Menjünk.
YOU ARE READING
A tükrömbe nézve | BEFEJEZETT
RomanceA huszonegy éves Minna egy bántalmazó párkapcsolat után végre új életet kezdhet: Álmai egyetemére jár, hűséges barátok állnak mellette, és a nagyváros lehetőségei végtelennek tűnnek számára. Traumái azonban jelentősen megnehezítik a mindennapjait, f...
