Giorgio és Én[befejezett]

Kocsma

Valaki hatalmas erővel berontott, majd végigtrappolt a lakáson, mire megtalált minket, én reflexszerűem felpattantam Esztivel együtt majd beálltam elé, várva a betolakodót. Bálint volt az. Mit keres itt? Miért rontott be?

-Zsombor! - üvöltötte, majd meglökött.

-mi az? - néztem rá ártatlanul, nem védekezve.

-most komoly? Pont te? - löködött még mindig.

-Mi van haver? - próbáltam mostmâr ellenkezni.

-Megcsalsz? - nézett rá Esztire.

-pali, mi csak beszélgettünk! - néztem rá értetlenül.

-aha persze.. - szorította ökölbe a kezét. Mire Eszter közénk ugrott és hosszasan megcsókolta Bálintot. Mosolyogtam, hogy milyen aranyosak, viszont nem értettem az egész helyzetet. Miért rontott be? Most ki csalt meg kit? Várj... Azt hiszi Eszti megcsalta őt, velem?

-Bálint.. Téged szeretlek.. És Jézus. Kimondtam. - lepődött meg saját maga szavain. - Zsomával csak beszélgettünk. - mondta el az igazat.

-én is szeretlek.. És Zsombor sajnálom.. - tartotta a kezét, egy kézfogásra.

-semmi. - nyújtottam én is a kezem.

-egy kocsmával kiengesztelhetjük? - vigyorgott.

-már hogyne. - mosolyogtam én is.

-most? - indult kifelé az ajtón Bálint.

-ha Esztinek nem baj, nem akarsz amúgy jönni? - néztem hátra a lányra.

-maradok köszi, sok a tanulni valóm. - nézett a földön heverő tankönyvekre. Aranyos, hogy ilyen szorgalmas. Jó lányt fogott ki Bálint, az egyszer biztos.

-na mehetünk. - mondtam, miután felvettem a kabátom, majd kimentünk. Beszálltunk Bálint kocsijába, ami egy aranyos sötétkék Ford volt. Bálint szerintem azt hitte valami autó versenyen van úgy fordulgatott be a kanyarokba. Mikor megérkeztünk kiszálltunk a kocsiból, ami egész jól bírta Bálint érdekes vezetési formáját. Bementünk majd kértünk két korsó sört és leültünk egy sarok asztalhoz, majd Bálint olyasmilyen gyorsan, mint a vezetést lehúzta a sört. A Besúgóból megirigyelnék ezt a gyorsaságot...

Én csak kortyolgattam, mikor elnéztem az emberek felé. Itt ott egy férfi.. Egy kopasz ötvenes éveiben járó férfi fütyülget az éppen színpadon éneklő gyönyörű szőke lánynak... Most tölthette be a tizen nyolcat.. Őt ezt nem érdekelve boldogan nagy beleéléssel énekelt egy nyálas számot.

-jól vagy? - kérdezte Bálint miután látta, hogy elbambultam embertársainkon.

-hogyne. - köszörültem meg a torkom, miután barátomra fókuszálltam.

-jó a sör? - kérdeztem.

-hahó, itt vagy Bálint? - kérdeztem tőle, miután láttam, hogy bámul valamit a vállam felett. Majd hátranéztem.

-igen élek! - ugrott nagyot az asztalon, hogy visszakapjam rá a tekintetem. De én ezután is hátranéztem majd egy fotófülkét láttam, ahol bennt ül két ember és éppen jönnek ki, kinnt az ajtó mellett a készült képek. Homályosan de láttam egy képet. Csókolóztak. Egy lány és egy fiú. Várj.. Az a fiú nem Giorgio?