Giorgio és Én[befejezett]

Visszavonom

Ahogy a fiatal fiú apja közeledett felé, a fiú csak hátra lépegetni tudott ilyedtében és határozatlanságában. Giorgio félt és én nemtudtam mit tenni. Gyuri ahogy lépett már a háta a falat érte, mire az apja egyszerűen sétált felé. Én fellálltam és néztem. Teljesen lefagytam. Az apa mérgében hatalmasatt ütött, Giorgio arcán, ami hatalmasat csattant és egyből elkezdett ömleni a sokszor emlegetett piros csepp. Vér. Ekkor Gio csak összehúzta magát. Mintha.. Mintha már tapasztalt lenne ebben.. Az apjának csúfolt férfinek újra lendült a keze de az már a hasát érte. Giorgio csak mégjobban össze húzóckodott.

-meleg lettél? Hm? - kérdezte az apja.

-én.. Én.. - próbált kibökni egy szót.

-hallgatlak. - emelte fel újra a kezét. - jársz ezzel a Zsomborral? - nézett rám újra, mint az elején. Majd megfogta erősen az állát és felszegezte kezével, hogy a szemébe nézzen. - szerelmes vagy belé? - kérdezte ingerülten.

-nem! Nem vagyok, nem járok vele! Hagyj békén! -lökte le apja erős szorítását magáról, majd kirohant az ajtón. Az apja megfogta a fejét, körbe körbe sétált, majd kisétált ő is. Gio már rég elhajtott a kocsival és mire felfogtam mi történt, már rég egy könnycsepp csordult le az arcomon. Nem is egy. Vagy ezer.
Most szeret Giorgio vagy csak hatás alatt volt a csókok közt? Most tényleg járunk? Ha igen az apjának miért ezt mondta? Miért tette vele ezt az apja? Ezek után is fel szeretné vállalni? Egyáltalán van mit felvállalni? Hol van? Jól van?

Majd ezt a gondolkodásomat újabb ajtó nyitódás törte meg. A srácok voltak. Ati, Bálint, Peti és Barni.

-Jól vagy? Hol van Gyuri? - Kérdezte Barni.

-hát.. Bejött az apja majd megütötte.. Megkérdezte szeret-e engem és jár-e velem mire azt mondta nem... Most elment nemtudom hova... - mondtam miközben sírtam. Fiú vagyok. De sírtam. Kellett.. Mit tudtam volna csinálni? Mosolyogni?

-basszus.. - léptek oda hozzám.

-jól vagy azért? - kérdezte Bálint.

-megvagyok. De menjetek el légyszíves Giohoz. Félek, hogy valami történik vele. - kértem őket.

-nem. Ittmaradunk veled. Gio kicsit pihen. Felemészti a dolgokat... Nehogy újra az történjen veled.. - emlegette újra a vágásaim. Majd megpittyent a telóm. Határozottan előkaptam. Giorgio volt az.

(!!! BLOOD!!! )

Dzsordzso fényképet küldött