Giorgio és Én[befejezett]

Lett Ami Lett

-zsoma? - nézett fel rám Gyuri zavarodottan.

-Giorgio? Mi van? - néztem rá ugyanolyan arc kifejezéssel.

-nemtudom, csak nézzük meg azt a hülye hírportált!-ugrott vissza a szeme a kijelzőre majd mind ketten keresni kezdtük az új cikket.

A fiatal banda két tagja egy párt alkotnak?

Ma reggel egy olvasónk küldte, hogy a carson coma rockeggyüttes két tagja, név szerint Fekete Giorgio és Bóna Zsombor-t ma látták csókolózni egy budapesti kórház ablakában. Új románc? Miért vannak kórházban? Vajon ez csak egy félreértett kép, vagy tényleg megtörtént?

-menő. - nézett rám Giorgio miután elolvasta.

-és most? Mi legyen? - bámultam én is őt.

-nem tudom.. A rajongóknak oké, de apám ki fog nyírni. - nyelt egy nagyot.

-mármint? - nem értettem, hogy érti.

-homofób. - jelentette ki Giorgio.

-oh. Jó oké. De van pár kérdésem. - fogtam meg a kezét. - Elmondjuk a zsibongóknak? Egyáltalán járunk?-néztem fel rá miután már tényleg összezavarodtam.

-hát. Én szeretlek Zsoma. - húzott szomorú mosolyt a szája szélére.

-én.. Én is. - lettem kicsit biztosabb magamban és az érzéseimben. Majd megcsókoltam Gyurit. Igen. Most én kezdeményeztem.  Tényleg szeretem és tudom, hogy fél. Az apjától és az emberek véleményétől. Mindig azt mondta "leszarom mások véleményét,, de mindenki tudta, hogy legbelül igazán érdekli mások véleménye. Ez lehetett a harmadik igaz csókunk de ez volt a legőszintébb,most úgy érzem, ki kell tartanunk egymás mellett. Miután újra távolság volt köztünk írtunk a csoportba.

Barnabas👹

Bocsi Ati, birom anyukad

Koldus atilla

Szerencsed, tobbet nem fozott volna neked!!!!

Pottyos turorudi

Tudtatok erről Zsoma?

Budos hippi

Nem...

Dzsordzso

Mit csinaljunk?

Bálint a sarkany🐲

Egyszeru... Tagadd!!!

Barnabas👹

Nem ezt mar nem lehet.. De ti mit gondoltok?

Dzsordzso

Szerintem fel vallaljuk. Vegulis mi vagyunk a kepen.

Budos hippi

Szerintem is:')

Pottyos turorudi

Es Giorgio apud?

Dzsordzso

Tulelem..

Majd újra felnézett rám Gyuri és kikapcsolta a telefonját, én követtem mozdulatait. Könnyes volt a szeme. Amit én megláttam és egyből megöleltem. Fejemet ledöntöttem.

-nem lesz semmi baj! - nyugtattam. Remélem tényleg így lesz.

Majd csörgött a telefonja. Szétválltunk és felvette.

-szia. - vett mély levegőt miután elolvasta a nevet és felvette a telefont.

-igen.. Hát.. I... Igen azok mi voltunk.. - majd könnycseppek uralták az arcát.

-Zsoma.. Igen.. Mi? - ráncolta össze a homlokát, én csak néztem.

-Petőfi út 4. A kórház. 433-as szoba. - fogta meg a fejét majd lerakta.

-na? - néztem rá kerdően.

-apám.. Idejön.. - nézett rám kétségbeesetten.

-jó oké. Először is nyugodj meg! Nem lesz semmi baj. Elmondjuk neki, hogy mi van. Jó? - nyugtattam a párom.

-oké. - teljesen lefagyott.

Öt perc készülődés után már be is nyitott az ajtón. Nem be nyitott, inkább berontott. Majd rámnézve undorodva elkezdett Giorgio felé menni, szélsebesen, mire ő már csak lépkedni tudott hátra.