Reggel mikor felébredtem,
Amikor még nem éledtem,
Elhagytam forró szobánkat
És elmentem a konyhába.
Ottan aztán kávét főztem,
Pont ugyanúgy, mint akkor ősszel,
Mikor utánam jöttél,
Két karoddal átöleltél
És mosolyogva reám néztél,
Tekinteteddel csókot kértél.
Ajkaink hát találkoztak,
Vad, forró táncot járva.
Majdan mikor megpihentünk,
Magunkat is kilihegtük,
Szemeimbe néztél kedvesem,
Átláttál a rózsaszín fellegen.
És mondd meg kedves, mit láttál?
Csak mert értetlenül álltál.
Pedig hidd el szerelmem,
Csakis te vagy énnekem.
Nekem te vagy az egyetlen álmom,
Amire hosszú idők óta várok..
Hát, mondd meg nekem szerelmem:
Látod az álmom a szememben?
BẠN ĐANG ĐỌC
Lelkem mintái
Thơ caÉvekkel ezelőtt a szürke hangulatú szobámba könnyes szemekkel és haraggal a mellkasomban félredobtam a telefonomat, elővettem egy gyűrött papírlapot és megpróbáltam kiírni magamból az érzéseimet.. így született meg az első versem. Hogy mi inspirál...
