Zokogva ülök a kétségbeesés mélyén
Fél lépés pontosan a magánykút szélén
Nem kell már semmi, semmi, de ne legyen
Minden kell nekem és többé már semmi sem
Félperc a sorsdöntő, félperc hogy legyen
Minden vagy semmisem, az kell nekem
Szívem már romokban, nem kell már senkinek
Romok közt szellemként csak is én lépkedek
Lábam már lendül, kezem is megremeg
Itt bent már minden jég, csakis úgy kell nekem.
Nincsen több menekvés, nincsen több árulás
Nincs akinek adhatnám, ez itt a ráadás
Utolsó gondolat bánt csakis engemet
Kellettem valaha, vagy csak Te nekem?
Kellettem valaha, vagy csak engedted
Engedted valaha, hogy szeresselek?
Ekkor egy fuvallat lágyan megérkezett
Nem számított csak az, hogy itt van nekem
Könnyedén cirógat üveg kis szívemet
Nem érdekli csak az, hogy én legyek..
DU LIEST GERADE
Lelkem mintái
PoesieÉvekkel ezelőtt a szürke hangulatú szobámba könnyes szemekkel és haraggal a mellkasomban félredobtam a telefonomat, elővettem egy gyűrött papírlapot és megpróbáltam kiírni magamból az érzéseimet.. így született meg az első versem. Hogy mi inspirál...
