Kattog az óra, menetelnek a percek,
Szugerálom, hogy gyorsabban teljen.
Szívem már százon, nem is, ezren!
Dübörög, hogy veled lehessen..
Nyakadba bújva ölelni válladat,
míg féltve karolod át derekamat.
Lágyan csattan csók füleid alatt,
mire jobban hozzám nyomod arcodat.
(Apró pusziktól rád tör a remegés,
Szemembe nézel és átveszed a vezetést.
Ajkad ajkamat éri és elindul a tánc,
Elsőre lassú, hosszú, mint egy lánc.
Később teszek lépést és megszívom ajkadat,
Mire te tudod, eljött a pillanat,
Hogy tested testemhez simuljon és váljon eggyé
Kettőnk között nincs hely, csak a feszültséggé.
Ahogy egyre hevesebben csókolsz és félresöpröd hajam,
Onnan tudom, hogy te is olyannyira akarsz..)
2021. 11. 11.
ESTÁS LEYENDO
Lelkem mintái
PoesíaÉvekkel ezelőtt a szürke hangulatú szobámba könnyes szemekkel és haraggal a mellkasomban félredobtam a telefonomat, elővettem egy gyűrött papírlapot és megpróbáltam kiírni magamból az érzéseimet.. így született meg az első versem. Hogy mi inspirál...
