Hiányzik a csókod..
Többet ér, mint ezer bókod.
Ahogy ajkad számhoz ér,
S a szívem is lassan révbe ér;
Ahogy felizzik az a forró lassú tánc,
Te vagy az, ki mindenhogy látsz:
Reggel a kócos érzelmek közt,
Vagy mikor felrepítettél a felhőkhöz;
Bosszúsan és hulla fáradtan este,
Vagy békésen, álmodva, paplannal fedve.
Látod a páncélozott szívemet,
S a meztelenre vetkőzött lelkemet.
Hiányzik a csókod; hiányzik, hogy érezz,
Szerelmünk az egyetlen, mi engem éltet.
2024.05.11.
ESTÁS LEYENDO
Lelkem mintái
PoesíaÉvekkel ezelőtt a szürke hangulatú szobámba könnyes szemekkel és haraggal a mellkasomban félredobtam a telefonomat, elővettem egy gyűrött papírlapot és megpróbáltam kiírni magamból az érzéseimet.. így született meg az első versem. Hogy mi inspirál...
