Zümmög a gép, kattognak a fogaskerekek,
Rágódom, ugyan én itt mégis mit keresek?
Szerelmet, futó kalandot, vagy nyári románcot?
Mi az, ami eddig engem a felhők fölött tartott?
Kifolyik a kávé, gőzölög az aroma,
Az agyamnak most kezdődik a lakoma.
Merre lehet, akinek én lehetek társa,
Ebben világban az egyetlen egy álma?
Lassan a gép felé nyúlok. Forró még a pohár,
Elrántom kezemet: kérlek, most ne bánts!
El is felejtem képzeletem. Minek nekem társ?
De lenézve ott simul egymáshoz két kanál.
2023. 11. 06.
ESTÁS LEYENDO
Lelkem mintái
PoesíaÉvekkel ezelőtt a szürke hangulatú szobámba könnyes szemekkel és haraggal a mellkasomban félredobtam a telefonomat, elővettem egy gyűrött papírlapot és megpróbáltam kiírni magamból az érzéseimet.. így született meg az első versem. Hogy mi inspirál...
