Száguldunk az éjszakában
Reflektor nélkül a félhomályban
Én vezetek, míg azt mondod elég
S te közben kevered a zenét
Nyomom a gázt, fog a fék
,,Ott egy kanyar!" ,,Bevesszük, ne félj!"
Így suhanunk az éjszakában
Lámpa nélkül a félhomályban
Azt mondod: ,,Nyomjad tövig!"
,mert az élet oly' rövid
És hát, én így teszek
Te meg az érzésbe beleveszel
Sokáig loholunk az éjszakában
Világítás nélkül a fèlhomályban
Nyúlok a sebváltóért, nyomnám a féket,
De megrázkodik a kocsi.. tudom, érzed..
A fék nem fog, a kerekek robognak..
..és mi egy kanyarnál beleveszünk a magasba..
2019. 08. 05.
CZYTASZ
Lelkem mintái
PoezjaÉvekkel ezelőtt a szürke hangulatú szobámba könnyes szemekkel és haraggal a mellkasomban félredobtam a telefonomat, elővettem egy gyűrött papírlapot és megpróbáltam kiírni magamból az érzéseimet.. így született meg az első versem. Hogy mi inspirál...
