Te láttad a lángot, mi éltetett engem,
De jött egy nagy zápor és elnyelt a tenger.
Én kiúsznék hozzád, de gyenge a testem,
Kérlek, kihúznál, de repedt a lelked.
Mert összetört minket valaki már egyszer,
S emiatt nem lehettünk ketten mi egyek.
Repedt a lelked, gyenge a testem,
S fáradt a szívem, hogy újra szeressen.
Én láttam a szikrát, mi ott lapult benned,
Megadtam mindent, hogy tüzet gyújts bennem,
De jött egy nagy vihar és szétrombolt mindent,
Távolra sodort az élet is minket.
*tövises az út a csillagokig
BINABASA MO ANG
Lelkem mintái
PoetryÉvekkel ezelőtt a szürke hangulatú szobámba könnyes szemekkel és haraggal a mellkasomban félredobtam a telefonomat, elővettem egy gyűrött papírlapot és megpróbáltam kiírni magamból az érzéseimet.. így született meg az első versem. Hogy mi inspirál...
