Beléd bonyolódva

8 rész

Reggel úgy döntök, felhívom Sasha barátnőmet, aki itt lakik Washingtonban. Már 2 éve nem beszéltünk, remélem lesz kedve hozzám. Az utóbbi időben nagyon távolságtartó voltam vele, már nem is emlékszem miért. Nem fűzök ehhez sok reményt de meglátjuk.

Reggelinél Brian és Regina már nem volt otthon, elmentek dolgozni.
Ahogy kinyitottam a hűtőt az egyik ételes dobozon egy üzenetet pillantottam meg.

"Ma elintézzük a válási papirokat, este jövök kincsem
Anya"

- Szuper, egyedül maradtam - mondtam ki hangosan a gondolatom, amire hirtelen jött egy válasz.

- Én még itthon vagyok.

Jézusom, észre sem vettem, hogy Dylan az asztalnál ül.
Nem válaszolok neki, inkább előveszek egy flakon tejet és töltök egy pohárba.

Miután megittam, és letettem a poharat, Dlyan kuncogni kezdett.

Miaz?- kérdezem tőle unottan.

Válasz helyett a szájára mutat és kellett egy kis idő, hogy leessen, hogy arra gondolt, hogy tejes lett a szám körül. Gyorsan le is törlöm és nem is tudom hova nézzek kínomban.

- Tegnap is ilyen lett volna ha hagyod, hogy befejezzem- mondja rám se nézve.

Megborzongok ettől a mondattól.
Bármennyire is szemét miért ilyen szexi hogy mocskos szavak hagyják el a száját?

Válasz helyett inkább kimegyek a friss levegőre.

Az udvar akár a menyország. Egy kis márvány lépcső vezet el a hátsó kerti részig. Van ott egy medence és kerti bútorok. Távolabb van egy kis tűz gyújtó hely körülötte sötét szürke kőből készült ülőhelyek, egyszerre elegáns de menő is. A pázsit élénkzöld színe egyszerűen gyönyörű. Már bánom, hogy eddig csak az ablakból nézegettem ezt a helyet és nem jöttem ki ide. Azthiszem meg van hol fogom elütni az időt délutánonként egy könyvet olvasgatva.

Leülök az egyik szalmaszékre, és beszívom a friss levegőt amire már nagyon szükségem volt, hogy kiszellőztesse a fejem. Annyi minden történt számomra ezalatt a 2 nap alatt,mintha hónapok óta itt lennék.

Remélem apával és az öcsémmel minden rendben van. Tegnap láttam apám 24 órás sztorijában hogy vacsorázni volt a nővel akivel megcsalta az anyámat, és Nate is velük volt. Mindenesetre hamar túl lépett anyán. Valószínűleg már régóta szerethette az asszisztens nőjét.

Nem is akarok ezekre gondolni többet.

De miért van az, hogy bármivel is próbálom elfeledtetni Dlyant, valahogy felbukkan? Folyton rá gondolok.

Fura ez nekem. A srácról annyi emlékem van, hogy az udvaron játszottunk a régi házuknál és ahányszor jól akartam magam érezni folyton meghúzta a hajam, ami miatt anyához szaladtam sírva, panaszkodásom után pedig inkább mindig hazamentünk. Tehát mindig elcseszte a napomat.

9 éve nem láttam. Nem tudtam róla semmit. Miért akarok most mégis a közelében lenni? Hibásnak érzem magam ebben, de ő kezdte. Mindent ő kezdett el azzal, hogy berántott a fürdőbe magával és úgy nézett rám mint soha senki más. Miért tette?

Le kell mondanom róla, sőt az egész dolgoról, ami vele kapcsolatos. Nem akarom szégyenbe hozni anyát, tehát remélem nem jár el Dylan szája. Mától fogva távol tartom magam tőle.

Elindulok vissza a házba miután megegyeztem erről a dologról magammal. Dylan még mindig az asztalnál ül, de rám sem hederít, ahogy belépek, és énis ugyanezt teszem. Felsietek a szobámba és próbálok minden gondolatot kiverni a fejemből.