- Boldog szüliiiinapooot, boldog szüliiinapooot, boldog szülinapot Jenna, boldog szüliiinapooot! ÉLJEEEN - kiáltott fel egyszerre Regina, Brian és az anyám.
Kómásan törölgettem a szemem, miközben próbáltam felülni.
- Ilyen korán? - mosolyodtam el.
- Korán? Dél van kisasszony! - huppant le mellém anya, és megcsókolta az arcomat.
- Boldog szülinapot, szépségem! A legcsodásabb dolog vagy az életemben. - nézett rám görbült szájjal anya.
- Hé, hé hé! Nem! Nem fogsz sírni! - fogtam meg mindkét vállát.
- De az én kicsi lányomból már kész felnőtt lett! Mi lesz holnap? Már az unokáimat tanítom horgolni?
- Az jóval odébb lesz még. - fintorodtam el.
Brian és Regina már kimentek, ugyanis "tökéletes szülinapi reggelit" készítették nekem amihez meg kell teríteniük az asztalt.
- Na, mit szeretnél ma csinálni? - vont kérdőre izgatottan anya.
- Az az igazság, hogy már van programom, randim lesz. - mosolyodtam el félénken.
- Oh, átjön Jace?
Lesütöttem a szemem, majd kis csend után megszólaltam.
- Szakítottunk.
Anya ledöbbent.
- Mi? Mégis mikor, miért? - láttam az arcán, hogy rendesen meglepődött.
- Pár napja kiderült, hogy 2 éven keresztül folyamatosan megcsalt, valami Debrával.
- Debrával? - kapta a kezét a szájához.
- Ismered?
- De hiszen ő az apád mostohalánya!
MI????
- Micsoda? - elsápadtam.
- Ahogy hallottad. Cathrynnek, apád szeretőjének a lánya! Láttam már őket Jaccel de azthittem, csak ártatlan beszélgetés folyik köztük.
Csend volt. Mély, hosszas csend. Vettem egy nagy levegőt.
- Szóval... Steve a fiú neve akivel randizom. Remélem, ő nem fog megcsalni az apám "lányával".
Hátraborultam az ágyon, teljesen eltakartam magam a takaróval. Nem fér a fejembe. Mégis hogyan? Talán tudott arról is, hogy apám megcsalja az anyámat?
Időközben anya kiment a szobából. Összeszedtem magam, és lesétáltam a lépcsőn. A szívem mélyen reménykedtem, hogy Dylan is itt lesz, de hogy is gondolhattam?
Tényleg kitettek magukért, odalent lufik és díszek a kedvenc színeimben pompáztak amerre csak néztem, de a legszembetűnőbb két hatalmas lufi volt, egy egyes és egy nyolcas. 18.
18 éves lettem. " És az életem gyökeresen megváltozott, kaptam egy kocsit, bekerültem az álom egyetememre és és Dubaiba indulunk nyaralni " - mondanám ezt ha apám nem szúrja el az életünket és még Derbiben élnénk boldogan.
Leültünk az asztalhoz, ettünk, beszélgettünk, majd végül felvágtam a tortát.
- Kicsim - nyújtotta ide a telefonját anya aggódó arccal, a kijelzőn pedig apám neve villant fel.
Nyeltem egy nagyot, de végül felvettem.
- Boldog születésnapot az én tökéletes, egyetlen kislányomnak! - kiáltott örömtelin.
- Köszönöm - mosolyodtam el magamban, de nem akartam anya előtt azt mutatni, hogy jól esett hallani apám hangját ennyi idő után.
- Van egy meglepetésem számodra.
- Jaj, tudod, hogy nem kell semmi, tényleg.
- Pedig már lassan oda ér hozzád - nevetett fel. - használd egészséggel és óvatosan, szeretlek, most mennem kell.
" Ted, vess már véget az átkozott hivásnak! Mondtam, hogy mèg ennek se fog örülni a hálátlan kis cafka!
Hirtelen olyan harag borított el amit még sohasem éreztem, tisztán hallottam Cathryn szavait.
- Hát persze, hogy menned kell, te pedig fordulj fel Cathryn! - kiáltottam a telefonba, mondtam volna rosszabbat, de nem tettem.
Azzal letettem a telefont és kiszaladtam a bejárati ajtón, friss levegőre van szükségem.
- Mi történt? - nézett rám aggódóan anya.
- Az a hárpia aztmondta, hogy egy hálátlan cafka vagyok- nevettem fel idegesen.
- Szóval cafka? - húzta össze a szemét.
- Ne, nem hiányzik a balhé pont ezen a napon. Meg amúgy is telibe leszarom az ajándéká.... - folytattam volna de szétnyílt a kapu, egy futárautó hajtott be ami egy mattfekete Mercedes Benz G Classot húzott maga után, a motorháztetőn egy hatalmas rózsaszín masnival.
- Csomagot hoztam Jenna Turner kisasszonynak.
- É- én vagyok - alig jutottam szavakhoz.
- Írja itt alá.
Aláírtam, majd az alacsony, kiskalapos pasi lekapcsolta a csodakocsit a futárautóról és elhajtott.
- Ez az enyém? - sikítottam fel.
- Úgy tűnik.
Ledöbbenten néztük a feljárón parkoló autót.
Óvatosan végighúztam a mutatóujjam az oldalán. A masniba rejtve egy kis üzenőkártya volt.
" A legjobbat a kedvencemnek, a legjobbnak a kedvencét - Apa "
Emlékezett rá, hogy ez az álom kocsim? - tűnődtem el.
Még vagy egy órát csodálkoztam benne, kívül belül átvizsgáltam. Megfájdult a szívem, amikor Brian segített behajtani a garázsba, én sajnos még nem ülhetek volán mögé.
Felmentem a szobámba, az ágyon felejtett mobilom pedig csak rezgett és rezgett, egymás után, másodpercenként.
Megnyitottam az üzeneteket és kb 200 üzenetet hagyott Steve és 15 nem fogadott hívást.
- Ne haragudj, csak ünnepeltünk.
- Halálra aggódtam magam!
Mit ünnepelsz?
- A szülinapomat.
- Akkor változnak a tervek, 1 órán belül nálad vagyok. :)
Mosolyogva dobtam le a telóm és dőltem el az ágyon. Nem sokáig lazsáltam, felkaptam a kedvenc miniruhám, elegáns kontyba fogtam a hajam, feltettem egy kevés sminket, fújtam egy kevés parfümöt és vártam, hogy ide érjen Steve.
Amikor ajtót nyitottam nem hittem el amit láttam, ügyelnem kellett arra, nehogy kicsorduljon a nyálam véletlenül.
Steven egy fekete ing volt, fekete elegáns nadrággal, egy tornacipővel. Az illata valami elképesztően jó volt. Majdnem elolvadtam, ahogy rámemelte a tekintetét és elmosolyodott.
- Boldog születésnapot. - mosolygott.
- Köszönöm! - lepillantottam a kezére és láttam, hogy átnyújt egy kék kicsike bársonydobozkát.
- Ez mi? - néztem rá kérdőn.
- Lesd meg. - láttam rajta, milyen izgatott és hogy mennyire vár a reakciómra.
Ahogy kinyitottam a dobozt, egy pár gyönyörű swarowski fülbevalót pillantottam meg.
YOU ARE READING
Beléd bonyolódva
Romance- Told le a nadrágod. - adtam ki az utasítást Dylannek. - Mi? - kérdezi hitetlenkedve. - Jól hallottad, vagy csinálunk valamit, vagy pedig kimész! - És a barátod ehhez mit fog szólni? Jenna mèg csak nem rég költözött Washingtonba egy zűrös csa...
