DYLAN:
Mikor felébredtem, azthittem, hogy a tegnap estét csak álmodtam.
Magam mellé pillantottam az ágyon, de Jenna helyén csak a gyűrött lepedő volt.
Hunyorogva sétáltam le a konyhába, a fejem zúgott és még álmos voltam.
"Nyaralunk, puszi apa és anya"
- Nahát - szóltam el magam a hűtő előtt ácsorogva, a cetlit bámulva amit odaragasztottak.
Fura, nemtudom miért hagytak üzenetet, nem szóltam róla, hogy itthon vagyok.
De hol van Jenna?
Átnéztem az összes helyiséget a nevét kiabálva, de semmi.
A hátsókertből átsétáltam a garázsba mikor egy baromi szép mercedes terepjárót pillantottam meg egy hatalmas masnival.
- Mi a... - nem jutottam szóhoz.
Közelebb lépkedtem és láttam, hogy Jenna üldögél a kormány mögött. Szinte eltűnik abban a hatalmas autóban. Olyan aranyos. Remélem nem haragszik vagy nem fogja kiadni az utam, mikor oda érek hozzá.
- Hát te? - kopogtatok be az ablakon, mire ő lehúzza azt.
- Csak gyönyörködöm - simítja végig a kormányt.
- Beülhetek melléd?
Mosolyogva bólogat de a tekintetét még mindig nem vette le a műszerfalról.
- Ez a tied? - kérdezem egyből, ahogy lehuppanok mellé az anyósülésre.
- Igen.
Sosem láttam eddig ezt a büszke mosolyát, az Istenért is... hogy lehet ilyen gyönyörű mikor még csak az előbb ébredt fel?
- Nem semmi, Turner - ámultam el énis ahogy végigmértem belülről az autót.
- Az apámtól van - szólalt fel egy kis csend után.
Az eddig ragyogó mosolya lehervadt, amikor felhozta az apját.
- Meséltem már? - vont kérdőre.
- Mit?
- Jace jól tudta már régóta, hogy apám csalja anyámat... és tudod honnan tudta?
Nemet intettem a fejemmel.
- Onnan, hogy akivel együtt van csaj, annak az anyja az apám szeretője.
Ez azért durva, még én sem néztem ki volna abból a paliból, hogy ilyet is képes eltitkolni a barátnője elől... mármint amikor még a barátnője volt.
Nem tudtam mit reagálni ezért csak szó nélkül néztem előre.
- Holnap ide jön.
Szeméből egyszerre sugárzott félelem és csalódottság.
- És hozza a családját is? - nevettem el magam, de Jenna ezt nem tartotta viccesnek ezért egy gyilkos pillantást vetett rám.
- Remélem nem.
*****
JENNA:
Nemtudom, mit gondoljak erről az egészről, holnap idejön, de nem mondta a pontos okát a látogatásának.
Vacsorakészítés közben átsuhant az agyamon, hogy még 2 napig elméletben csak ketten leszünk itthon, bár most jelenleg nem tudom hol van Dylan, ami kicsit elszomorít.
Így hát egyedül ültem le az asztalhoz vacsorázni. Az egyetlen hang amit hallottam, a villa és a kés visszhangzó csattogása a tányéromon.
Ami a tegnap estét illeti, nem tudom mit gondoljak róla, kettőnkről. Azthiszem, nem vagyok szerelmes, de nem akarom megtudni még, hogy milyen nélküle élni. Hiányzik a hangja, az illata és még a sértegetései is amiket nap mint nap a fejemhez vág.
Kicsit szomorkásan battyogtam a szobámba fürdés után. Arra gondoltam, hogy lekellene mondanom a nyaralást és elmenni egyedül valahova, így, hogy már hivatalosan is felnőtt vagyok. Ideje a saját utamat járnom. De bárhogy is igyekeznék, tudom, hogy anya itt tartana magával az egyetem első napjáig.
Kavarognak a gondolatok a fejemben mikor hirtelen hallom kicsapódni az ajtót majd Dylan édes kuncogására figyelek fel, de a mosolyom gyorsan lehervad mikor egy női hang is felcsendül. Mondanám, hogy a szívem ezer apró darabra hullott, de ez már megtörtént, most inkább csak szétesett az a néhány darab amit nagyjából sikerült összeillesztenem.
Nagy erővel vágtatok le a lépcsőn, hogy lássam mi is történik de amint leérek, megbánom.
Kikerekedett szemmel bámulom, ahogy Dylan egy kb. harmincas éveiben járó fekete hajú nő fenekét markolássza miközben csókolóznak még a bejárati ajtó előtt.
Hangosan felnevetek.
Mi mást tehetnék? Árulja el nekem valaki, hogy lehet ennyire aljas ember? Felfordul a gyomrom a látottaktól és csak ott állok ledermedve.
- Jenna?! Miért vagy még fent? - von kérdőre Dylan olyan tekintettel, mint aki szellemet látott.
- Ez egy jogos kérdés, bárcsak aludtam volna - kiáltom vissza neki, mert már elis indultam felfele a lépcsőn.
- Jenna, várj! - hallom ahogy Dylan elkezdi gyorsan szedni a lábait, de pont mielőtt benyithatna, kulcsra zárom az ajtót.
- Nyisd ki Jenna, komolyan - rángatja a kilincset.
- Undorító vagy. - szólok vissza.
- Miért nem tudsz egyszer az életben meghallgatni? - már az öklével ütlegeli az ajtót a túloldalról.
Pár másodperc után az ütlegelés abba marad, majd indulatos léptekkel távolodott el a szobámtól.
Pár pillanat múlva már a nő társaságában jött vissza az emeletre.
- Most azért is szétkefélem Jenna, ugye hallottad? - kiáltja mérgesen.
Nem érzek haragot már, vagy szomorúságot. Dylan ilyen. Nincsenek érzelmei, olyan, mint egy robot és ami az agyába van programozva azt érzelmek nélkül teszi. A szex nem szerelemről szól neki sem vágyról, csak egyszerűen a mindennapjai közé tartozik, mint bárki másnak az evés.
Nem tudtam elaludni.
Hajnalban még javában fent voltam, olyan hajnali kettő körül hallottam távozni a nőt.
Majd pár perc múlva Dylan bejött a szobámba.
BINABASA MO ANG
Beléd bonyolódva
Romance- Told le a nadrágod. - adtam ki az utasítást Dylannek. - Mi? - kérdezi hitetlenkedve. - Jól hallottad, vagy csinálunk valamit, vagy pedig kimész! - És a barátod ehhez mit fog szólni? Jenna mèg csak nem rég költözött Washingtonba egy zűrös csa...
