𝓓𝓪𝓻𝓴 𝓛𝓸𝓿𝓮 (𝓙𝓲𝓴𝓸𝓸𝓴) SZÜNETELTETVE

02🕊.⋆

- Jól van gyerekek, az órának vége, hazamehettek. De el ne felejtsétek hazavinni a mai alkotásotokat - szólalt meg mosolyogva egy vidám, fiatal tanár, kinek haja sötét volt.

- Rendben tanár úr - mondták kórusba a gyerekek miközben igyekeztek minél előbb összeszedni a rajzaikat.

- Legyen kellemes hétvégetek - mosolyogva intett kezével jelezvén a gyerekeknek miszerint szabadok. Jeon Jungkook a legfiatalabb tanár az iskolában, valamint a leghelyesebb is, ami igen felkeltette egy idősebb kolléganője érdeklődését. Bármit megtenne, hogy megkóstolja azokat az igencsak puhának tűnő ajkakat, segítene neki a munkában, sőt még együtt is dolgozna vele ha lehetősége lenne rá, annak ellenére is, hogy párkapcsolatban él a fiatal tanár, amit oly sokszor megemlített már neki. Éppen az egyéves fordulójukra készült, és meg is volt a tökéletes ötlete erre az alkalomra. Szeretett volna minél előbb hazaérni, mivel azt tervezte, hogy főzni fog, egy romantikus gyertyafényes vacsora érdekében, ezt követően pedig egy romantikus filmet is megnéznének. És talán még egymásé is lehetnek, mert igen, annak ellenére, hogy együtt vannak egy éve még nem feküdtek le egymással. Történtek dolgok, de konkrétan addig még nem jutottak el, mivel Jungkook csakis akkor szerette volna megtenni ezt a lépést ha igazán akarja. Fejét megrázva kezdi el összeszedni dolgait az asztalról a párjától kapott táskába majd a vállára kapja és kisétál a teremből. Miközben a kijárat felé igyekszik mosolyogva, hallotta ahogyan nevén szólítják. Felhúzott szemöldökkel fordult meg, hogy megbizonyosodjon arról, az szólt neki akire gondolt. És valóban a barátja igyekezett felé.

- Szia Jungkook

- Szia Tae, mi történt? - mosolyogva köszön neki miközben várja, hogy utolérje. Kim Taehyung az iskola biológia tanára. Mind barátjához hasonlóan, neki is volt kisebb „rajongó tábora", kik oda meg vissza voltak érte, legfőbbként azért mert Jungkookal ellentétben, neki nem volt párja és imádta az egy éjszakás kalandokat. Azonban volt nála egy arany szabály, méghozzá, kollégákkal soha nem szűrte össze a levet. Ők ketten egész fiatal koruk óta barátok. Együtt mentek suliba, ugyan nem egy osztályba jártak de a szüneteket együtt töltötték, és még egy egyetemre is iratkoztak. Sokak szerint olyanok voltak akár a testvérek, ami valóban így is volt. Mikor Jungkook rájött, hogy nem csak a nőkhöz vonzódik, Taehyung volt az első akinek erről beszámolt, illetve arról is mikor megismerkedett jelenlegi párjával, aki férfi. Nagyon nehéz időszak volt ez neki, viszont Taehyung mindenben segítette barátját, és annak ellenére, hogy a fiatalabb félt miszerint mássága miatt eltávolodik tőle, még közelebb kerültek egymáshoz. Ugyan egy tragikus esemény következtében, mindig is közel voltak egymáshoz, főleg, hogy az egyetem kezdete előtt Jungkook a barátja családjával élt -, azóta persze külön költöztek mindketten-, azonban ez mégis csak más volt, hiszen nem mindenki mondhatja el magáról, miszerint nem csak a nők mozgatnak meg benne dolgokat.

- Szeretnél eljönni velem és néhány barátommal este iszogatni kicsit? A napokban kinyílt egy klub és kíváncsi vagyok milyen - fújtat egy nagyot Taehyung mikor a fiatalabbhoz ér, megmutatva kocka alakú mosolyát.

- Ne haragudj de ma nem tudok. Ma van az egyéves évfordulónk - szégyenlős mosolyra húzta ajkait, hiszen nem szeretett nemet mondani neki, de ezúttal kénytelen volt. Ezt hallva az idősebb szem forgatva húzta el ajkait, hiszen egyáltalán nem kedvelte barátja párját. Jó maga sem tudja miért, de az utóbbi időben egészen irritálta őt, annak ellenére, hogy a kezdetektől kedves volt Jungkook baráti körével. Vagy talán épp ez a gond? Érzett valami turpisságot ebben az egészben, viszont nem tudta megmondani mi lehet az, vagy miért érez így. Csak abban reménykedett, hogy nem fogja megbántani barátját.

- Oh, igen, szinte el is felejtettem. - sóhajt egy nagyot lemondóan.

- Gyerünk már hyung, ne légy ilyen. Ígérem, legközelebb elmegyünk csak ketten, oké? - rázza meg fejét majd óvatosan megböki az idősebb vállát.

- Jól van, viszont légy óvatos vele. Nem tudom miért, de nem bízom benne, és ha egy ujjal is máshogy ér hozzád én kinyírom - morogta orra alatt mire a fiatalabb felkuncogott.

- Most olyan vagy akár egy védelmező báty - kuncogott tovább.

- Mert az is vagyok ha rólad van szó - húzta ki magát büszkén - De írj vagy hívj, hogyan sikerül az este, rendben?

Ez után elköszöntek egymástól, majd mindketten haza indultak. Jungkook mosolyogva szállt be kocsijába párjára és az estére gondolva. Igazán szerette volna ha végre megtörténik köztük, és biztos volt benne, miszerint párja is oly annyira várja már. Ezzel a gondolattal az a húsz perc vezetés igencsak hamar repült el. Azonban mosolya kissé alábbhagyott mikor a közös lakásukhoz érve, észrevette párja járművét, illetve szorosan mellette egy másikat, ami ismeretlen volt számára. Ugyan semmi rosszra nem gondolt, hiszen bízott benne, viszont a romantikus vacsora fogalma, hogy ő főz majd neki, elszállt. Így kénytelen lesz mást kitalálni. Pedig úgy emlékezett ma egész késő estig fog dolgozni szerelme. De amint a bejárati ajtóba ért, figyelmes lett egy romantikus zenére. Ekkor sem gondolt semmi rosszra, hiszen azt hitte párja romantikus ebédet készítve vár rá, ezért is nyitott be a lakásba olyan nagy hévvel, gondolván meglepi őt. Igen ám, csak arra nem számított, hogy így fogja őt találni.

- Hazajöttem - szólt hangosabban, hogy meghallja azonban semmi válasz nem érkezett. Furcsa volt, hiszen sokszor még csak zár kattanására előtte terem párja és megcsókolja őt üdvözlésképp, most pedig semmi. Váll rántva veszi le hátáról táskáját és teszi a megszokott helyre majd tenisz cipőjét is leveszi és beljebb megy a lakásba. Nagyot nyel mikor a nappali közepén megpillantja a vörös magassarkút és a legrosszabbra gondol amint furcsa, egyértelmű zajokat hall a hálószobájukból. Azonban mégis egyenesen odatart. Nagyot nyel még mielőtt kinyitná az ajtót, élete egyik legszörnyűbb képé tárul elé. Egy igazán csinos nő helyezkedik négykézláb a közös ágyukban, miközben párja könyörtelenül hatol testébe hátulról, fejét hátra vetve az élvezetektől.

- Gyorsabban oppa - nyöszörög kéjesen a lány jobban kitolva fenekét, amibe erősen belekapaszkodik a férfi.

- Megvagy - motyogja mély hangján párja. Észre sem vették őt, hogy ott áll összetörve az ajtóban. Legszívesebben zokogva felképelte volna őket, de helyette lenyelte könnyeit majd megköszörülte torkát. Először az ismeretlen nő figyelt fel erre, és amint meglátta Jungkookot az ajtóban állni, olyan gyorsan szállt le az ágyról és takarta el csupasz testét mint még soha. Erre természetes a másik is felfigyelt majd szitok szó hagyta el ajkait miközben Jungkookra nézett.

- Oh, ugyan miattam nem kell abbahagynod - még magát is meglepte az a nyugodtság ami hangjából áradt. Féloldalas mosolyra húzta ajakit majd sarkon fordult azzal a szándékkal, hogy ott hagyja őket. Azonban épphogy csak magához vette a kulcsokat, illetve kapkodó mozdulatokkal felvette cipőjét, valaki megragadta csuklóját. Tudta, hogy párja az.

- Hadd magyarázzam meg. - és ez volt az a pillanat mikor Jungkook erőt vett magán és akkora pofont adott a másiknak, hogy az neki esett a falnak.

- Még egyszer hozzám ne merj érni, különben megkeserülöd faszfej - köpte szavakat rá sem pillantva majd becsapta maga után az ajtót. Dühösen szállt be újra kocsijába majd olyan gyorsan hajtott el onnét, amilyen gyorsan csak tudott, viszont pár perc után kénytelen volt félreállni, mivelhogy képtelen volt a vezetésre koncentrálnia. Elővette mobilját annak az embernek tárcsázva számát, akire mindig is számíthatott.

- Hey Jungkook. Nem gondoltam, hogy ilyen hamar felhívsz. Minden rendben? - amint meghallotta barátja hangját, igyekezett elnyomni a keserű ízt szájában, ami azonnal meghiúsult, amint kiejtette nevét. - Jól vagy? Mi történt?

- Igazad volt...igazad volt vele kapcsolatban - ennyi éppen elég volt az idősebbnek, hogy tudja összetörték barátja szívét. Nagyot sóhajtott nehogy szitok szó hagyja el ajkait, hiszen Jungkooknak most nem erre van szüksége, majd kedves hangon megszólalt.

- Gyere haza Jungkookie.