Álarc mögé rejtőzve/F1 fanfiction

1.fejezet

2020. augusztus

Tavasz óta bénultan van a világ a Covid 19 járvány miatt. A kezdetekor én Európában voltam a pasimmal, a Forma 1 francia versenyzőjével Esteban Ocon-nal. Teljesen ki volt, hogy csúsztatták a szezon nyitót, de hát ez van nem lehet mit tenni. Bár ott április környékén feltünt mennyire elhidegült tőlem, de azt gondoltam ez csak a bezártság miatt van. Júliusban végre elérkezett a szezon nyitó Ausztriában. Esteban azt mondta hamarabb oda megy, hogy ne legyen gond a tesztelésekkel meg a többivel. Én másnap mentem, hogy a kötelező karantén időt hamar letudjam és együtt lehessek vele. Egyébként 2017-ben találkoztunk a monacoi versenyen. Elhívott randizni és azóta egy pár vagyunk.

Letöltöttem a karantént és indultam is Esteban szobájába, ahonnan egy kopogás után nem jött válasz. Azt gondoltam biztos zuhanyzik vagy valami egyéb ezért nem hallja. Benyitottam és le is fagytam. Esteban ott feküdt az ágyban ruha nélkül egy tőlem kb 8-10 évvel fiatalabb lánnyal, aki szintén ruha nélkül volt.

Emma: Esteban! Ez mégis mit jelentsen?!

Ocon: Oh..........hát igazából, azt hittem később jössz és elég csak a futam után szakítanom veled.

Emma: MI?!

Ocon: Nézd, jó fej vagy, de dögösebb csaj kell, szóval szevasz.

Becsapva az ajtót, elrohantam. Kint a hotel előtt fogtam egy taxit és kimentem a reptérre, ahol vettem jegyet Californiába. Haza kell mennem, elmondani valakinek. Szerencsére tudom a szüleim mindig meghallgatnak engem és ez kellett most a legjobban. Nem tudom elhinni, hogy ezt tette. De persze, tudhattam volna, nem kellenne randiznom egy nálam 10 évvel fiatalabb férfival.

A kábé 6 órás út után rögtön a szüleimhez mentem, akik semmire nem számítottak, ugyan is anya elég döbbenten nyitott ajtót.

Sarah: Emma, szívem mi történt, miért nem szóltál, hogy haza jössz?

Eddig bírtam, zokogni kezdtem.

Emma: Esteban megcsalt engem anya.

Sarah: Jó ég! Gyere be gyorsan, főzök egy kis teát, az majd megnyugtat.

Megjelent apa is, egyből tudta miért sírok.

Bill: Hol van most az a szoknya vadász?! Kitekerem a nyakát!

Nem lepődtem meg a reakcióján, a legtöbb pasim mind megcsalással közölte, hogy már nem kellek nekik, volt egy vagy kettő kivétel akik normálisan elbírták mondani, hogy ne haragudj, de ez nem fog működni. Velük azóta is jóban vagyok.

Sarah: Bill ne most. Először meg kell nyugtatnunk Emmát.

Anya odaadta a kedvenc cicás bögrémet amiben zöld eperes tea volt. Az mindig segít rajtam.

Emma: Köszi anya és neked is köszi apa, de nem számít, túl nagy volt a korkülönbség köztünk.

Bill: Ez csak üres beszéd lányom, ha egy férfi párt választ, válassza egy életre.

Emma: Mindegy, hagyjad. Túl leszek majd ezen is.

Eddig tartott mire kivertem a fejemből Esteban-t. Lehet azért tartott tovább mert még akkor júliusban, másnap posztolta az instán az új csajával az első fotójukat. Ajj miért nem követtem ki rögtön? Inkább letiltottam, nehogy a végén feldobja ismerős ajánlásba. Itt vagyok továbbra is a szüleimnél, jól esett, hogy újra együtt vagyunk. Amíg távol voltam csak aggódtam értük, de most már minden rendben. Velem is.