Álarc mögé rejtőzve/F1 fanfiction

3.fejezet

Indianapolis

Délután 14:32-re érkeztünk meg. Fogtunk egy taxit és elmentünk a hotelbe ahol kettő-kettő Covid tesztet végeztek el rajtunk, annak 2 nap után meglesz az eredménye, addig a szobánkban kell maradnunk. Semmi vész Anika minimum hoz magával mindig kettő kártyát, és egy társast is néha.

2 nap elteltével

Négy negatív teszt egyenlő két vidám csaj Amerika egyik legnépszerűbb oválpályáján. Természetesen a biztonsági előírások élnek és kötelező a kézfertőtlenítés, a maszk használat és a minimum 1,5 méteres távolság megtartása. Nézők nélkül rendezik a verseny hétvégét, csak a meghívott VIP vendégek vannak itt. Anika-val első dolgunk körbe sétálni a pályát, el se lehet képzelni, hogy bírnak 200 kört megtenni körbe-körbe több mint 360 km/h átlag sebességgel. A hosszú séta után a boxutcába megyünk aminek bejáratánál már észre vettem pár pilótát.

Anika: Nézd ott van.

Emma: Ki?

Anika: Hát az exed jövő évi csapattársa.

Emma: Jó látom, na és?

Anika: És? Menjünk köszönjünk neki.

Emma: Anika ne már, úgy is találkozunk még vele.

Anika: Most mi van miért nem akarsz oda menni? Emma légyszi.

Elkell mondanom neki, tudom, hogy különben még kínosabb lesz az egész.

Emma: Azért nem akarok, mert már ismer engem.

Anika: Tessék?

Amikor 2017-ben megismertem Esteban-t ugyan annyira lett jó baráti kapcsolatom Fernando Alonso-val. Ha összevesztem Esteban-nal ott a paddock-on belül mindig Fernando volt az akivel megbeszéltem azt. Ő mindig tudott segíteni.

Emma: Mikor utoljára találkoztunk, kissé összebalhéztam vele.

Anika: Oké, az mikor volt? Kb 2 éve?

Emma: Igen, de ismerem és van, hogy haragtartó.

Anika: Csak elfeledte már, menjünk nézzük meg.

Nem ellenkezhettem, elkezdett magával húzni és akkor nincs menekvés. Fernando igen csak észlelhette mert elköszönt a többi versenyzőtől és megállt a saját csapatánál.

Anika: Szia, én Anika vagyok, ő itt a barinőm.

Fernando: Sziasztok, én Fernando vagyok.

Anika nagyon lelkes lány, de szerintem most csak miattam csinálja ezt.

Emma: Szia Fernando.

Fernando: Szia Emma, jó újra látni téged...... láttam Esteban instagramját és sajnálom ami veled történt.

Emma: Köszi, de már semmit nem jelent, egyáltalán nem érdekel Esteban.

Fernando: Rendben, ez nagyszerű. És mi szél hozott ide titeket?

Emma: Anika nyerte tavaly a jegyeket és meghívott engem.

Anika: Tudom, szuper barát vagyok.

Fernando: Az remek, hát akkor érezzétek jól magatok.

Emma: Köszi, sok szerencsét a hétvégén.

Fernando: Kösz, a rám fér majd.

Még a maszk mögött is látszott, hogy rám mosolygott és bement a garázsba.

Anika: Nocsak, valakit titkon szeretnek.

Emma: Te meg miről beszélsz?

Anika: Láttam, hogy nézett rád, semmi kétség.

Emma: Menj már, csak szimplán mosolygott egyet, ez semmit nem jelent.

Anika: Hát persze Emma, hát persze.

Emma: Figyelj, beszéltünk vele, ezt akartad, nem?

Anika: De és igazam is lett.

Emma: Miben?

Anika: Hogy nem mérges rád.

És valóban. Tényleg olyan volt mintha nem egy balhéval váltunk volna el egymástól, azóta ez volt az első, hogy beszéltem vele.