Álarc mögé rejtőzve/F1 fanfiction

14.fejezet

2 hét múlva

Telefonon:

Fernando: Akkor ez már fixen meg van, ugye?

Alberto(Fernando legjobb haverja): Igen minden el lett intézve ahogy kérted. Itt a spanyolnál, meg kint az amerikaiban is minden meglett beszélve.

Fernando: Szuper te vagy az ász. Akkor majd még megbeszéljük, hogy is jössz majd Bahrain-ba.

Alberto: Igen persze, de az még ráér. Majd hívlak.

Fernando: Okés, köszi mégegyszer, szevasz.

Alberto: Szeva.

Múlt héten kezdtem bele ebbe az akcióba. Emma nagyon le van törve mióta megtudta, hogy nincs munkája, és én úgy döntöttem orvosolom a problémákat. A haverom segítségével megszereztük Emma és Anika jelentkezési lapját amiben az önéletrajzuk is van. Azokat átnézték és az én bele egyezésemmel együtt, Emma és Anika a Kimoa(aminek Fernando a tulajdonosa) ruha márka hivatalos modelljei. Miután tudom, hogy Anika Amerikában él, elintéztem, hogy ő az ottani cégnél lesz elhelyezve. Emma pedig az Európai cégnél Spanyolországban. Ha haza jött elújságálom neki a jó hírt.

Emma

Kész borzalom volt az elmúlt egy hét. Anika és én is teljesen tanácstalanok vagyunk, nem tudjuk mi lesz velünk. Fer próbálja tartani bennem a lelket, de jelenleg az se segít.

Otthon

Emma: Szia, megjöttem. Banán sajnos nem volt, de almát, narancsot, és zabkekszet tudtam hozni.

Fer most a balesete miatt nem képes szilárd ételt enni, de semmi gond megoldottuk a helyzetet. A boltban joghurtot, gyümölcsöt és kekszet szoktam venni, a kekszet porrá törjük, a gyümölcsöt szét turmixoljuk és belekeverjük a joghurtba. Nem darabos és nagyon finom.

Fernando: Szuper, köszi. Mindjárt lemegyek, mert mondani szeretnék valamit.

Emma: Jó rendben.

Kíváncsi vagyok miről van szó, de biztos csak arról, hogy majd mikor indulunk Bahrain-ba a téli tesztekre. Fernando annak örült a legjobban, hogy ezen a héten visszatérhetett a normális edzés programjához. Ahogy jött le látszott, hogy nagyon izgatott valami miatt.

Emma: Na, mi olyan fontos dolgot akarsz mondani amitől ilyen boldog vagy?

Fernando: Áh, semmi különöset, de leginkább majd téged fog boldoggá tenni.

Emma: Hát akkor ne húzd tovább, hallgatlak. Mi az a dolog?

Kézen fogott és bevitt a nappaliba, majd leültett maga mellé.

Fernando: Ugye tudod, hogy melyik ruha márka áll az én tulajdonomban?

Viccesen elgondolkodó fejet vágtam.

Emma: Hát nem is tudom, elvégre nincs tele a szekrényed Kimoa-s ruhadarobokkal, meg nem erről szoktál beszélgetni a haveroddal Skype-on...

Ezen természetesen mindeketten nevettünk, de most már komolyan veszem.

Emma: Igen tudom, hogy a Kimoa a te tulajdonod.

Fernando: Nagyszerű, és kapcsolódik is a mondani valómhoz.

Emma: Miért? Mit akarsz mondani?

Ekkor elővett egy fekete színű vékony mappát, amit oda adott nekem.

Fernando: Nézz bele.

Széthajottam, és néhány hivatalosnak látszó papírt láttam benne.

Emma: Fer, mi ez?

Fernando: Ez egy szerződés, ami le van pecsételve meg jóváhagyva, már csak alá kell írni.

Könnybe lábadt a szemem.

Emma: Ezt úgy érted, hogy...

Fernando: Te és Anika is, a Kimoa hivatalos modelljei vagytok. Csak a ti alá írásotok hiányzik. Úgy intéztem, hogy Anika Amerikában tud maradni mert ott is van egy leány vállalata a cégnek, te pedig itt az Európaiban vagy elhelyezve.

Szóhoz sem jutok, ez hihetetlen. És mindezt értem, meg a legjobb barátnőmért tette. Leraktam a mappát és szorosan átöleltem.

Emma: Köszönöm.- suttogtam könnyek között.