Álarc mögé rejtőzve/F1 fanfiction

30. fejezet

Emma: Te hogy bírod, egyébként az éjszakázást, ha arról van szó?

Csenge: Egész jól, volt olyan év a gimiben, mikor egész éjjel nem aludtam, annak is megvolt az oka persze, de mostmár ismét normális az alvásom szerencsére.

Visszasétáltam Csenge mellé a pitwallra, ezért tudunk beszélgetni.

Emma: Az végül is jó.

Csenge: Igen, én is örülök neki.- mondja majd ránéz a telefonjára, és elővesz a zsebéből egy kis műanyag henger alakú dobozt.

Emma: Ez mi?- kérdezem.

Csenge: Csak a gyógyszerem, ilyenkor kell bevennem. Antidepresszánsz gyógyszer.

Emma: Oké...mióta szeded?

Csenge: Nem olyan régóta, néhány hónapja, mitóta leálltam a nyugtatókkal és a fájdalom csillapítóval. Az alvás zavaromra szedtem a nyugtatót, bár nem sokszor segített.- mondja és elővesz egy üveg vizet is.

Bólintottam és úgy voltam vele nincs több kérdésem a bajaival kapcsolatban, és inkább tovább figyelek.

Elérkeztünk az ideális kerékcserék köréhez, és egy pilóta már a boxba is hajtott. Fernando az.

Emma: Nem túl a kiállása?

Csenge: Nem hiszem, bár...nem, nem korai. Eléggé elhaltak már azok az abroncsok.

Fernando után az élmezőny is elkezdte a kerékcseréket, így én is megnyugodtam. Úgy tűnt a Mercedes legnagyobb kihívója most a Red Bull, Hamilton és Verstappen elég komoly csatákat vívnak egymással.

Már nagyjából fél távnál vagyunk, hol a garázsban lévő kivetítőt, hol a pitwall előttit nézem. Csenge ismét a pitwallnál áll, amikor is észre veszem, hogy aggasztja valami. Ekkor Fernando megszólal a rádióban. A fülesemmel hallom a rádióbeszélgetéseket.

Fernando: Valami hiba van a fékekkel, láttok valamit?

Mérnök: Elég gyorsan túl melegednek a fékek, gyere be kérlek a boxba.

Fernando: Vettem.

Ez most szomorú, ezt nem így tervezte se Fernando, se a csapat. Fernando behajtott a boxba és leállította az autót, Ennek most vége ennyi volt. A szerelők visszatolják az autót, majd Fernando kiszáll belőle, és már veszi le a sisakját.

Fernando: Hát ez most így alakult.- mondja kicsit csalódottan, és felveszi a maszkját.

Emma: Mi történt?

Fernando: Nem tudom, hirtelen nem volt fékem, nyílván technikai hiba, szezon legelején nem meglepő.

Bólintottam, ez sajnos tényleg így van.

A futam további részét Fer pilótaszobájában néztük közben vártuk, hogy kiderül-e mi történt az autójával. A verseny végén Fernando elment, hogy letudja az interjúit, közben persze megkérdezi a csapatot, hogy kiderült-e mi történt. Én itt várom meg Fernando-t, semmi kedvem kimenni. Elena biztos hencegne, hogy Ocon sokkal jobb, mert ő célba ért. Az már mellékes persze, hogy nem szerzett pontot.

Oké, hát rájöttem, hogy unatkozom ezért inkább kimegyek, és remélem Csenge még itt van. Oh, oké ott van. Oda is suhanok mellé.

Csenge: Na mi a helyzet?- kérdezi, de továbbra is a telematria adatok ellenőrzésével és feltöltésével foglalkozik.

Emma: Semmi, csak unatkoztam, az interjúzás idejét, mindig is utáltam.

Csenge: Átérzem, érdekel mi történt?

Emma: Igen persze.

Csenge: Nem kell semmi komoly dologra gondolni, egész egyszerűen csak egy szendvics csomagoló papírja szorult a fékekhez.

Ezen eléggé elképedtem.

Emma: Komolyan?

Csengen: Igen, komolyan.- mondja majd a füleséhez nyúl, és úgy tűnik valaki beszél hozzá, ezért kimegy a garázsból.

Ez azért nagyon gáz, nem is tudom mi mást mondhatnék erre.

Elena: Mindent elképzeltem volna rólad, de ez mégis szégyenletes.

Remek már csak ő hiányzott, komolyan.

Emma: Te meg mégis miről süketelsz??

Elena: Jaj, kérlek teljesen egyértelmű miért barátkozol azzal a lánnyal.

Emma: Miért, miért barátkozok akkor vele?- kíváncsi vagyok, hogy vágja ki magát ebből.

Elena: Hát...tudod te azt jól, miért kéne elmagyaráznom?- de leütném azt az öntelt fejét.

Csenge: Mert akkor talán nem derülne ki, hogy egy ostoba liba vagy.