Álarc mögé rejtőzve/F1 fanfiction

7.fejezet

Fernando

Fantasztikus volt az egész hét. Szerelmet valhattam a lánynak, aki iránt igazak az érzéseim, plusz végig vittem az egyik leglegendásabb autóversenyt. Kell ennél több dolog? Tartja a mondás, ami késik nem múlik. Emma és Anika kb 1 és fél órája indultak el, de Emma máris küldött egy üzenetet. Válaszként felhívtam.

Telefonon:

Fernando: Szia!

Emma: Szia.

Fernando: Elolvastam az üzeneted.

Emma: Igen? Bocsi, hogy így fejeztem ki magam, de ott akkor nem tudtam hogyan kéne elmondanom.

Fernando: Ugyan, nem baj. Teljesen megértelek. Ha én lennék olyan helyzetben amilyenben te vagy, én is ilyesmit kértem volna tőled. De én is komolyan gondoltam mindent amit mondtam neked a pályán. Tiszta szívemből szeretlek téged.

Emma: Én is szeretlek téged. Nagyon hálás vagyok, hogy ilyen őszínte vagy velem.

Fernando: Én pedig azért vagyok hálás, hogy megbocsátottál nekem.

Emma

3 hónap elteltével

November van, és úgy érzem ideje elmondanom a szüleimnek, hogy újra párkapcsolatban vagyok. Fer-rel úgy egyeztünk meg, majd a Bahrain-ni szezonnyitón jelentjük be hivatalosan, hogy egy párt alkotunk.

Skype-on:

Fernando: Biztos így akarod?

Emma: A szüleim már gyanakodnak. Meg elszeretném mondani nekik, ha nem bánod.

Fernando: Én nem bánom, akkor én is elújságolom a szüleimnek. Lehet, ők már tudják egy ideje, de akkor megerősítem a gondolatukat.

Emma: Az nagyon jó, akkor majd írok.

Fernando: Rendben. Puszi, szia!

Emma: Szia, szeretlek!

Jó akkor lássuk, mit szólnak hozzá.

Emma: Anya, apa. Beszélhetünk?

Sarah: Persze, gyere.

Leültünk egymással szembe.

Bill: Szóval, miről van szó drágám?

Emma: Nos az a helyzet...hogy...van egy új barátom.

Sarah: Hogy érted szívem?

Vettem egy mély levegőt.

Emma: Azzal a barátommal...szeretjük egymást.

A szüleim egymásra néztek, majd rám.

Bill: És mióta?

Emma: 3 hónapja. Indianapolisban ismertük meg egymást. A pályán.

Sarah: És ő, hogy hogy ott volt?

Emma: Ő volt az egyik versenyző.

Bill: Mi a neve a barátodnak?

Emma: Fernando Alonso.

Bill: Ismerős a neve. Nem versenyzett a Forma 1-ben?

Emma: De igen, és a jövő évi szezonban fog visszatérni.

Sarah: És, hogy találkoztatok?

Emma: Igazából már régebbről ismerjük egymást. Még amikor Esteban-nal jártam. Szoros barátság volt köztünk. 2 éve kissé összevesztünk, de mostmár szent a béke.

Bill: És ő...mennyire viszonozza a szeretetet feléd?

Emma: Teljes mértékben. Ő remek srác, és teljesen őszinte velem.

Ismét egymásra néztek.

Bill: Nos, ha valóban szereted és ő is téged...nekem nincs vele problémám. Csak aztán ne szolgáljon rá az apai pofonomra.

Emma: Ne aggódj apa, nem hiszem, hogy szükség lesz rá.

Sarah: Figyelj kincsem, ha már feloldották a korlátozásokat, hívd el, hogy megismerhessük jobban.

Annyira boldog vagyok, hogy a szüleim ilyen nyitottak a kapcsolatomra. El is újságolom Fer-nek a jó hírt.

Telefonon üzenet:
Emma: Képzeld a szüleim teljesen jól fogadták a kapcsolatunkat.
Fernando: Ez szuper. Épp írni akartam, hogy az én szüleim is elfogadták, és szeretnének téged minél hamarabb megismerni.
Emma: Az enyémek is téged. Csak nem tudom, mikor és hogyan oldhatnánk meg.
Fernando: Szerintem Januárban. Elvileg addigra enyhül majd az Európai és Amerikai országok közötti közlekedés korlátozása.
Emma: Az akkor tökéletes lesz.