A Vámpírsziget

8. Személyiségváltozás

- Valójában, hogy őszinte legyek, ez az emberek számára egy gyulladásos folyamat. Azért kaptok egy nap pihenőt a tanulás megkezdése előtt.

- Mit takar a gyulladás? - Kérdeztem Amir-t aggódó tekintettel.

- Főleg égést az egész testben. Valamint erős személyiségeknél nem megszokott viselkedést. Tulajdonképpen arra az egy napra szinte teljesen megváltoznak. De a nyálunkkal keverve a vérnek enyhe lenne a hatása...

- Inkább szenvedek. - Mondtam hezitálás nélkül, komoly arccal.

- Rendben. - Jött közelebb, majd a székem előtt megállt. Szemfogai hirtelen hosszabbak és hegyesebbek lettek. Szemét becsukta, majd hüvelykujjába belenyomta az foga hegyét. Ezután szemét kinyitva felém nyújtotta.- Parancsolj.

- T-Te most azt akarod, hogy...az ujjadból...?

- Miért, mire gondoltál, porceláncsészébe töltöm neked? Ha kell a védelmem akkor tedd meg. És talán lehet róla szó, hogy mint a Kelyhem, meggondoljam az általad javasolt személy helyzetét. Ráadásul gyorsabban gyógyulnának be a sebeid is.

" Azt hiszem... nem sok választásom van... De miért tartja ilyen magasra? " - Megfogtam a csuklóját egyik kezemmel, majd egy hirtelen, gyors mozdulattal lenyaltam a vércseppet, amit ő elégedett mosollyal fogadott.
" Úristen...ez... nem olyan "fém" ízű, mint az emberi vér, inkább- "
- Ez édes... - Lepődtem meg hangosan, majd megtalált egy gondolat. - Miért van szükségetek az emberi vérre, mikor a tiétek ilyen?

Undor ült az arcára.
- Fajtársaink vére olyan ízű számunkra, mint a keserű méreggel kevert sár, kivéve az...

" Miért harapta el a mondatot? "
- Kivéve...?

- Nem érdekes. De mielőtt mennél, még van hátra egy fontos dolog.

Amir megfogta és magafelé húzta a csuklóm, majd mutatóujja hegyét kilyukasztva a tenyerem alatti részre egy furcsa szimbólumot rajzolt a vérével. A vér szinte azonnal beivódott a bőrömbe, és nagyon sötét bordó árnyalatú lett.

- Mi ez? - Tettem fel a kérdést értetlenkedve.

- Ezzel véglegesítettem az esküt. - Mosolyodott el ártatlan arckifejezéssel.

" Miért érzi szükségét, hogy titokzatoskodjon? "
Megdörzsöltem a szimbólumot, de nem jött le.
- Ez a minta már ki se jön a bőrömből? - Álltam fel pánikszerűen.

- De, ha kivágják. - Mondta súlytalanul, egy mosoly kíséretében.

- HOGY??

- De ne aggódj, így majd kétszer is meggondolja az, aki bántani akar téged.

" Valahogy most kevésbé vagyok nyugodt, mint mielőtt ezt mondta... "

- Most pedig menj lepihenni. Holnap meglátogatlak, amint érdekel hogy vagy.

" Te utolsó...! "

Mielőtt befejeztem volna a gondolatom, a vállaimnál megragadva szó szerint kitolt az irodájából, majd rámcsapta az ajtót.

- Minden rendben? - Kérdezte mögülem egy ismerős hang.

Megfordultam.
- Avenir... Mondd, a bátyád mindig így viselkedik a nőkkel?

- Nem... Általában ennél vállalhatatlanabb a modora. - Válaszolta elviccelve a kérdésem.

- Ethan hogy van?

- Kutya baja. Most viszi vissza a hajót a kikötőbe.

- Visszaviszi? És hogy jut vissza ide?

- Szerinted, hogy került a hajóra, amikor megtámadtak titeket a kalózok?