Tiltott szerelem

Kilencedik fejezet

Ki mentem én is a szobámból a többiek közé és a hűtőben kezdtem el kutakodni.

-Nincs itthon eper? Hát milyen háztartás ez?-néztem Lewisra.

-Majd valamikor veszek-csavargatta a szemeit.

-A kedvenc gyümölcsöd az eper?-kérdezte Lando.

-Igen Lan, de ritkan van itthon mert valaki mindig elfelejti-néztem mélyen Lewis szemébe.

-Lan-bólogatott lassan George.

-Igen a becenevem-mondta Lando.

-Ja semmi csak fel sem tűnt hogy Emily Lannak hívott?

-De feltűnt, de végülis én meg Launak-magyarázta Lando.

-Mit szeretnétek ebédelni?-bújta a telóját Hamilton.

-Kínait-feleltem.

-Detto-mondta Lando.

-A tény hogy Emily kedvenc ételei a Kínai ételek és neked is Lando az egy picit ijesztő-gondolkozott George.

-A normális emberek szeretik. Aki nem az nem tudom mit szív-mondtam komoran.

-Látod ennyi-vont vállat Lando rám mutatva.

Lewis megrendelte a kajákat én pedig a szobámba mentem összeszedni amit majd New Yorkba viszek.

-Lau bejöhetek?-kérdezte kintről Lando.

-Miért kérded meg mindig csak gyere be-szóltam ki neki.

-Nem akarok zavarni ha lenne itt valaki-lépett be.

-Igen képzeld Lan most jut eszembe hogy a szekrényemben tárolom Charles Leclerct-komolytalankodtam.

-Na de jó-nevette el magát.

-Mi ez a nagy nevetgélés?-jött be Estie.

-Tudtad hogy Emily szekrényében lakik Charles-nevetett Lando.

-Nagyon jó ember mindig csöndbe van-bólogattam lassan és egy ruhadarabot a bőröndbe raktam.

-Mit szívtok?-nézett hülyen Ocon mire elnevettük magunkat.

-Csak okosan-mondta mielőtt kiment.

-A bőröndömbe pakolok te gyász-kiáltottam mire kintről a hangos nevetés beszűrődött a résnyire nyitva maradt ajtón.

-Mit kéne vinni New Yorkba?-néztem Landora.

-Azt a fekete bőr kabátodat-mutatott a szekrényembe.
-Nem árt ha hozol színes darabokat hisz kicsit kitűnsz a tömegből és jól néz ki képeken este a feketeségben persze a fények a városban csak mégszebbé teszik-magyarázta.

-Azt hittem ilyen fekete fehérbe kéne menni-mosolyogtam.

-Abban is jöhetsz, de színt is vigyél bele édes-felelte mire azonnal rá kaptam a tekintetem.

-Édes?-kérdeztem kikerekedett szemekkel.

-Csak pakolj velem ne törődj-csukta be az ajtót teljesen majd a szobámban kezdett el szét nézni.

-Lando ne tőrj el semmit kérlek-könyörögtem a srácnak.

-Ez mi?-mutatott egy lefordított képre, de épp egy pólót próbáltam legbelülről kivenni.

-Emily ez apukád?-fogta a kezében a képkeretes képet.

-Tessék?-dobtam el a pólót.

-Ő itt?-mutatott rá mire mellé álltam.