Tiltott szerelem

Huszonötödik fejezet

Reggel mint akit fejbe vertek úgy keltem fel. Már az arcomat mosom és készülődök, viszonylag jó kedvvel. A tegnapi beszélgetés Landoval, jót tett! Ohh amúgy ő maga még alussza az igazak álmát. Lehet nem ártana felkelteni.

-Landoo! Ébredj! Ma megyünk haza-simítottan végig a kezemet az arcán.

-Nem akarok felkelni-nyafogogt a takaróba burkolózva a hátára terülve.

-Muszáj édesem. Nem aludhatsz egész nap, vagy majd a gépen alszol-húztam le a fejéről a takarot és máris a szemeit nyitogatta. Én vissza mentem a fürdőbe kiszedni a hajamból a hajgöndörítőt.

-Oh hát oda nézz-jött oda mellém a srác és a tükörre mutatott.
-Mint egy hulla-felelte magát nézegetve.

-Ez nem teljesen igaz-sóhajtottam majd folytattam volna a dolgomat, de talán csak túlzottan szerelmes lennék? Nem ez hülyeség! Nincs olyan hogy túlzott szerelem csupán annyira szeretsz valakit amennyire csak tudod! Megakadt a szemem Lando göndör fürtjein...
Most mondd meg nem lélegzetelállító?

-Most miért nézel rám így?-nyafogott még mindig.

-Ahh semmi-legyintettem.

-Bejöhetek?-kopogott Max.

-Gyere!!-kiáltottam.

-Ne kiabálj! Kérlek-küszködőtt a mellettem álló srác.

-Ajjajj Lando talán most keltél?-emelte rá a tekintetét Max.

-Igen

-Okés én kész vagyok! Már csak ruha kell-mosolyodtam el.

-Szuper!-nézett furán Lando.
-Mikor is keltél pontosan?

-Hát nem akkor amikor te-matattam a bőröndömben.
-Korán. Már reggeliztem is

-Akkor ne csináljak semmit neked?-kérdezte Max.

-Egy kávét elfogadok
-És most átmegyek Riahoz-vettem a kezembe a ruháimat.

-Hahooo

-Gyere Emily!

-Köszike! Max ott van a szobában és Lando befoglalta a fürdőt szóval teljes káosz-nevettem.

-Gyere itt szabad a fürdő-mutatta a lány majd bementem és öltözni kezdtem, közben beszélgettünk.
-Elmondtam Landonak a-vágott bele.

-Mit szólt?

-Aranyos volt-mosolyogtam bár senki sem látta.

-Persze, hogy az volt! Hisz szeret

Riaval még beszélgettünk erről arról mint pl, hogy Landonak sosem volt szerencséje a szerelemben mert vagy megcsalták vagy vissza lett utasítva. Hogy tud valaki visszautasítani egy ilyen srácot? Jézusom.

-Na így jó leszek?-kérdeztem a lányt. Egy farmer színű farmer nadrág, egy Sheines cherry piros hosszú ujjú felső és egy Air Force.

-Jó a stílusod, de amúgy ezt már mondani is akartam-jegyezte meg.

-Köszönöm!-feleltem majd együtt lementünk a földszintre és a konyhába mentünk a srácokhoz.

-Itt a kávéd!

-Köszi Max!

Egy utolsó kis dumálás és hülyülés így reggelinél még azért volt majd a csomagokat lehozta Lando és sajnos elérkezett a haza utazás.

-Vigyázzatok magatokra!-ölelt át Max.

-Hívj ha otthon vagytok!-mondta Ria.

-Mindenképpen!

Elbúcsúzkodtunk majd elindultunk.

Őszintén szólva izgatottan várom, hogy haza érjünk. Most leszek először úgy otthon, hogy már együtt vagyok Landoval. Hozzá kell tegyem minden be van zsúfolva az elkövetkező pár hétre mert anyut is meg kéne látogassam és azért azt nem feledem, hogy nyomoznom kell Toto után emellett mivel nyolcadikos vagyok így vége az általánosnak, a ballagás meg holnap lesz. Remek. Mondanám, hogy kihagyom, de az utolsó együttlétet az osztállyal nem kéne. Aztán egy nap pihenő és irány Barcelona.

-Min töröd a fejed honey?-sandított rám Lando.

-Hát csak kicsit zsúfolt lesz minden. És izgulok a haza érkezés miatt.

-A brit nagydíjra is jössz!-tette hozzá. Oh hát persze még az is.

-Igen persze, hogy megyek-feleltem majd a reptérre értünk. Kisebb vizsgálatok után már fel is szálhattunk Lando gépére.

-Mostmár aludhatsz-vigyorogtam rá.

-Az lesz!-felelte és már el is helyezkedett.

Csináltam róla fotót amit kiraktam storyba. Ezután észre vettem, hogy ő is rakott ki valamit. Na ezzel tud a legjobban felidegesíteni amikor a tudtom nélkül lefotóz.

Elkezdtem zenét hallgatni mondván, hogy azt csinálom hazáig, de jól bealudtam.

-Mr. Norris a repülőgép nemsokára landol-szólalt meg a hangos bemondó mire mindketten felriadtunk.

-Azta rohadt! A szivem esik ki mindjárt-ijedtem meg.

-Legalább felébredtünk-jegyezte meg.
-Volt olyan amikor a személyzet ébresztett.

Ezt nevetés nélkül nem annyira bírtam ki, de ő sem. Gondolom vissza emlékezett a történtekre.

-Ott van Bristol-mutatott le a srác.

-Tényleg-mosolyogtam.

-Ne aggódj nem lesz baj!-karolt át.

-Remélem is-sóhajtottam.

Ig: rebs_writer
Tiktok: rebs_writer