Harmincadik fejezet

692 30 0
                                    

Otthon

-Holnap lesz a buli?-kérdezte Lewis.

-Igen-mondta neki Magen.

-Magen te hogyhogy nem a szüleiddel vagy?-emelte rá a tekintetét Lando.

-Anyuék épphogy elbírtak jönni-sóhajtott.
-Üzleti útra mentek.

-A szokásos monoton-csavargattam a szemeimet.
-Eljönnek, itt vannak, szaladnak el-sóhajtottam egyszerre a barátnőmmel.

-Rendben ez nem egy jó dolog-jegyezte meg Esteban.

-Mondanék még neked valamit ami nem jó-mondta ridegen Magen.

-Ezt hogy érted?

-Úgyis mindjárt kitérünk rá

-Mi van?-értetlenkedett a srác majd Magen mutogatni kezdett rám és Landora.

-Oohhh tényleg!
-Meséljetek csak

-Mit kéne?-fordultam felé.

-Pontosan tudjátok!
-Emily Lauren Watson volt egy egyezségünk!

-Jah volt-sújtottam le a szemeimet.

-Miért nem tudod egyszer az életben betartani?-emelte fel a hangját.

-Mert-vágott bele Magen.
-Fejezd már be Ocon! Mi közöd neked ahhoz, hogy Emily kivel hol és mikor van? Semmi közöd ehhez!
-Emily boldog akar lenni és egy szóval sem mondta senki, hogy együtt vannak.

-De látom amit látok Magen!

-Így igaz!
-Látod azt ahogy egymáshoz viszonyulnak és azt hogy hogyan néznek egymásra. Igen ezeket mind látjuk mert még ők maguk is bevallják, hogy éreznek valamit a másik iránt csupán miattad nem jönnek össze, mert te nem engeded Emilynek!-kiabált a lány.

Ismét adósa vagyok Magennek mert kifejezetten hihetően adta elő ezt a dolgot. Tény, hogy Lewis tud rólunk, de ez mind annak érdekében volt, hogy Esteban ne jöjjön rá.

-És így beszélni valakivel aki most vesztette el az édesanyját-csóválta a fejét Magen.
-Szánalmas!-felelte majd síri csend lett.

-Akkor most vacsorázunk vagy sem?-kérdezte Pierre.

-Mindjár jövök-ment ki a bejárati ajtón Ocon.

-Akkor most mi is van pontosan?-kérdezte Lewis.

-Az van amit te tudsz, amit legutóbb elmondtam, csupán Magen kiállt mellettünk.

-Hallod Magen-szólt Lando.
-Szerintem az életemet mentetted meg-kuncogott.

-Semmiség, de inkább felejtsük el-legyintett.

-Ne várjuk meg?-kérdeztem.

-Majd vissza jön-mondta Pierre.

-Tényleg Lau!
-Nem volt nehéz a verset elmondani?-kérdezte Toto.

-Nem volt egyszerű-sóhajtottam.

-Persze, hogy nem, de tudd, hogy én mindig itt leszek neked-mosolygott Toto.

Gyanús a pasas nem tagadom.

-Baszki skacok-csaptam a homlokomra.

-Holnap buli majd holnap után Barcelona.
-Hullák leszünk-nyavajogtam.

-Mint mindig-felelte Magen.

-Mehetnénk mi is Barcelonaba-mondta Lando majd felhúzott szemöldökkel rá néztem.

-Nem hinném, hogy akartok jönni.

-Én menni szeretnék!-felelte a srác.

-Hm kicsit sem féltékeny a kicsi Norris-mosolyogtam.

-A kicsi Norris-gondolkozott el.

-Oh tényleg! Landoval óvodában csoporttársak voltunk-nevettem.
-Ami azt illeti szerintem emlékszel amikor anyuval jöttünk és ő mesélte, hogy a kis rózsaszín cipőmbe homokot raktak mert én neki elmeséltem aztán neked tovább adta-mondta Lewisnak.

-Igen rémlik valami.

-Lando volt a homok bűnös-csóváltam a fejemet.

-Azt mondta utálna, ha akkor megtudta volna.
-Ez egy hatalmas szerencse, hogy nem tudtad meg-nézett rám Lando csillogó szemekkel majd Esteban vissza ért.

Ig: rebs_writer
Tiktok: rebs_writer

Tiltott szerelemWhere stories live. Discover now