Rómeó és Júlia Forma 1 módra | CL16 | BEFEJEZETT

16. Részeg Addy

Nem tudtam, hogy milyen érzés féltékeny lenni. Honnan is tudtam volna, mikor soha életemben nem volt rendes kapcsolatom, na nem mintha nagyon hiányzott volna. És tök boldog voltam, hogy egészen a mai napig nem is kellett tudnom, hogy milyen az amikor egy srác a szívemet millió darabkára töri. Oké, tudom nem voltunk együtt Landoval, így lehet, hogy túldramatizáltam az egész helyzet. Na várjunk csak, hogy dramatizáltam volna már túl? Először is, ma estére velem tervezett randizni menni, ami nálam azt jelentette, hogy ez azt jelenti, hogy egy nagyon kicsit biztos kedvel. Másodszor, egészen mostanáig emésztettem magam amiért nem voltam ott a megbeszélt helyen, mivel a pályán kellett lennem. Harmadszor pedig, minden bizonnyal nem is én ültettem fel őt, hanem fordítva, hiszen jelenleg egyszerre két csajjal is flörtöl a szemem láttára. Ezt még csak le sem tudja tagadni, hisz még az ostoba fényeknek köszönhetően is jól kivehető az arca, és a csábos tekintete is ahogy a két hölgyeményre néz. Hányingerem támad az egész jelenettől. Helyesbítek, hányingerem támad az egész életemtől. Ennyire rossz emberismerő lennék? Lando annyira kedves volt velem, és elérte nálam, hogy konkrétan egy másodperc alatt belezúgjak. Egy másodperc alatt belezúgtam, egy másodperc alatt meg kiábrándultam belőle.

Annyira szívesen odamentem volna hozzá, és behúztam volna neki akkorát, hogy a két első foga is kirepült volna, a két szajháját pedig megtéptem volna a hajukból pedig bundát készítettem volna. Nem jó érzés féltékenynek lenni.

Muszáj volt lehiggadnom valahogy, ha nem akartam jelenetet rendezni. Nem akartam, hogy Lando meglásson. Egyszerűen nem voltam kíváncsi a magyarázkodására. A szart nem! Rohadt kíváncsi lettem volna, hogy mit hazudott volna, hogy hogyan került ide, és ott e volt kilenc órakor a szobám előtt.

Egy pincér sietett felénk, a tálcája pedig tele volt rakva poharakkal. Gondolkodás nélkül az egyik kicsi pohár után nyúltam, átlátszó tartalmát pedig egyre lehörpintettem, az üres poharat pedig visszaraktam a tálcára. Arcom rögtön eltorzult ahogy az alkohol égetni kezdte a torkom. Talán vodkát ittam. Kitudja, soha nem volt esélyem kipróbálni az italokat. – Kérek egy üveggel a legerősebb piából! – szóltam rá a pincér fiúra, amikor az tovább akart volna állni, de mielőtt ezt megtette volna, levettem még egy ugyan olyan poharat mint az előző, és azt is lehúztam. Újabb grimasz, de ezúttal már fel is köhögtem egy kicsit.

-       Azt, Te aztán nem szarozol, Gasly. – hümmögött elismerően Max és megveregette a vállam. – De nem lesz ez hirtelen egy kicsit sok? – mintha egy kicsi aggodás tűnt volna fel a tekintetében, ahogy azt figyelte, hogy a pincért visszajön egy egész üveggel meg egy pohárral, amit én boldogan vettem el, és töltöttem is meg magamnak – Félre ne érts, de az arckifejezésedből ítélve, nem vagy az a piálós fajta. – nem is figyeltem rá, ugyanis a poharat amit megtöltöttem magamnak az üvegből, egyszerre ittam meg, és borzadtam el.

-       Életembe nem ittam még alkoholt. – ismertem be, miközben próbáltam a poharat annyira kiüríteni amennyire csak tudtam. Aztán mikor üresnek véltem, újra töltöttem azt, és belevetettem magam a tömegbe. Max rögtön utánam jött és megfogta a karom. – Mennyire szánalmas vagyok már, nem?

-       Talán akkor visszakellene venned egy kicsit a tempóból, nem gondolod? – állított meg, hogy magafelé fordítson – Az alkohol magában is durva, nem még olyannak aki életében nem ivott.

-       Juj, Te most aggódsz értem? – biggyesztettem le az ajkamat. – De cuki vagy. – mosolyodtam el, és belecsíptem az arcába.

-       Ne nevezz cukinak, mert tök béna! – szólt rám nyersen, és azt figyelte, hogy megint töltök magamnak, és megint egyszerre meghúzom. Ezúttal viszont már éreztem, hogy valami furcsa dolog történik a testemben. Nem gondoltam már rá Landora, hanem sokkal jobban kezdett el érdekelni, hogy a táncoló tömegbe vessem magam. – Negyed órája se vagyunk itt, de te már megittad a vodkás üveg felét! – áh, szóval vodka volt amit ittam. Jó szar íze van, és eltudtam volna képzelni mellé valami édesebbet is. Szereznem kell mellé valami édeset.