Hirtelen nem érzem az enyhe puha szorítást, ami eddig a kezemet fogta. Homlokom rögtön összeráncolódik mikor elönt ismételten az üresség.
Miért hagyott itt Charles? Helyesbítek, mit művelt velem amivel elérte, hogy amióta felébredtem a kómából végre mélyen elaludjak és ne legyenek rémálmaim? Aludni akartam még, de ehhez szükségem volt Charlesra. Ne már, mostantól, ha aludni akarok mindig könyörögnöm fog kelleni Leclercnek, hogy aludjon az ágyam mellett és csak akkor lépjen le mikor felébredtem? Ez baromság! Biztos, hogy nem azért tudtam elaludni nyugodtan mert mellettem volt és fogta a kezem. De ha tényleg hülyeség, akkor miért ébredtem fel rögtön, amikor is már nem éreztem, hogy fogja a kezem?
Próbálom a szemeimet lehunyva tartani, de semmi másra nem tudok koncentrálni, csak arra, hogy egyedül maradtam és nincs ki megvédjen álmomban. Ez pedig az agyamnak elég okot ad arra, hogy kezdje elém vetíteni a szörnyűségeket.
Lángok, zuhanás, Ma Chérie kérlek! Halott vagy.
A szemeim kipattannak, és nem is akarom újra lecsukni őket. Hangokra leszek figyelmes. Felülölök az ágyamon, és körülnézek. A kórházi szoba üres, de mégis az agresszív hangok olyanok mintha a helységből hallatszanának.
Fülelni kezdtem. Túl ismerősek voltak a hangok. Pierre? Charles? Miért kiabál Pierre Charlesszal? Várjunk, ez inkább úgy hangzik mintha inkább Charles kiabálna Pierrel. Pierre tényleg igazat beszélt, és már nem barátok Charlesszal? Ahogy hallgatom őket nagyon úgy néz ki a dolog, hogy a gyerekkori barátságnak tényleg vége. De miért? Soha nem hallottam őket kiabálni egymással. És, hogy őszinte legyek nem is tetszik. Mindig is irigyeltem a barátságukat. Ha össze is vesztek fél óra múlva kibékültek. Ám most, ahogy hallgattam őket, nagyon nem úgy hangzott, mint akik valaha is kiakarnak békülni.
Muszáj volt lemásznom az ágyról. Tisztán akartam hallani, hogy min megy a veszekedés. Tudom, ne üssem bele az orrom olyanba, amihez semmi közöm. De mi van akkor, ha van közöm? Pierre egyértelműen elhallgat előlem egy csomó fontos dolgot. Mint például a balesetem történéseit. Ő Charlest okolja. Viszont tegnap éjjel Charles rohadtul nem úgy nézett ki, mint aki bántani akarna. Ám mikor rákérdeztem, hogy köze van e balesetemhez, válaszától nem nyugodtam meg. Menekülni akart a válaszadás elől, ez pedig elég okot adott arra, hogy gyanakodni kezdjek.
A gyanakodásra pedig volt is okom.
Ahogy közelítettem a szoba ajtó felé, kristály tisztán hallottam a bátyámat, kicsit sem visszafogottan vádolni Charlest. - ...bassza meg, tíz éves korától beléd van zúgva, és te ezt nem vetted észre, csak most mikor hirtelen bekerült a Red Bullba és sorra nyerte a futamokat, ezzel veszélybe sodorva a te világbajnoki címedet. – hogy micsoda?
Charles azért volt kedves velem, mert fél attól, hogy elveszem a világbajnoki címét? Kihasználja azt, hogy amnéziás vagyok, mert tudja, hogy nem emlékszem rá, hogy mi volt a múltban? Így akar távoltartani a versenyzéstől. Tiszta sor. Én a Red Bullnál versenyzem, Ő pedig a Ferrarinál. Még ígyis, hogy semmire nem emlékszem az egész versenyzős korszakomból, tisztában vagyok vele, hogy a Red Bull csapat és a Ferrari között mindig volt nézeteltérés. Charles lenne a legnagyobb riválisom? Ekkora barom csak én lehetek! Emlékeztem rá, hogy egy féreg, de nem gondoltam volna rá, hogy ekkora ocsmány alak, hogy eljátsza a kis cukit, hogy tudja elcsavarni a fejem, csak azért mert fél tőlem. Én meg majdnem bedőltem a kedvességének! Hánynom kell saját magamtól!
Nem akarom többet látni Charlest! Túl jól tudta eljátszani a törődő srácot, aki megbánt mindent. Én pedig nagyon sebezhető voltam, mert szomjaztam az emlékeimre. És én még azt mertem mondani, hogy igazat beszél. Jézusom! Távol kell magam tartani tőle. Vagy lehet, hogy megkellene beszélnem vele a dolgokat. Felesleges hülyét csinálnia magából, ugyanis nincs mitől félnie. Nem akarom tőle elvenni a világbajnoki címét! Mégis, hogy feltételezhet rólam ilyet? Vagy lehet, hogy megvan rá az oka, hogy féljen tőlem? Pierre azt mondta, hogy én voltam a szezon leggyorsabb pilótája. Mi van akkor ha tényleg Charles okozta a balesetet? Mi van akkor, ha még mindig nem adta fel, hogy eltegyen lábalól? Lehet, hogy azért maradt velem az éjszaka, hogy megfojtson álmomban? De olyan cuki a mosolya...jaj, a terve már működik is rajtam, mert megint kezdem úgy érezni magam mint a tízéves kori önmagam. Belőlem nem kapsz Charles Leclerc! Nem tudom, hogy hogyan tervezte azt, hogy magába bolondítson, de nem fog összejönni neki, ezt garantálom! Sőt kedvet kaptam a vezetéshez is. Ha fél, hogy elveszem tőle a világbajnoki címet, akkor én okot is adok rá neki. De nem most, mert nem akarok találkozni vele. Egy árulóval nem!
ESTÁS LEYENDO
Rómeó és Júlia Forma 1 módra | CL16 | BEFEJEZETT
FanficMindenkibe bele szerethetett volna. Mindenkibe, kivéve a bátyja legjobb barátjába nem.