Hate You - Yes or No (Jungkook ff.) (❗BEFEJEZETT❗)

23. rész

Jungkook szemszöge

A mai napra a furcsa szó egészen gyenge jelző, mégsem tudnék jobb hasonlatot mondani rá. Mióta elkezdődött a Samsunggal közös projekt bátran kijelenthetem, hogy ez a nap volt az amikor a legtöbbet kellett leállnunk a forgatás alatt. És kivételesen nem miattam. NaRa nagyon szétszórt volt, rengetegszer hibázott és volt olyan is, hogy szó szerint belesétált a felvétel kellős közepébe. Nem is tudom de mintha nem is lett volna lélekben jelen. Lehet én gondolom túl de nagyon nem tetszett a viselkedése. Mintha nyomasztaná valami. Valami, ami annyira nagy fontossággal bír, hogy a koncentrálcióba is megzavarja. És a rosszban is a legrosszabb, hogy tudni szeretném mi bántja annyira és szeretnék segíteni neki. Tudom ezzel csak önmagam készítem ki, még ennél is jobban, de nem tehetek róla, szeretném ha NaRa vidám és boldog lenne. Rossz volt ma látni mennyire nincs a saját helyzete magaslatán.

Frissen és illatosan szállok ki a zuhanykabinból, ahonnan a kitörő gőz párával lepi be a tükröket. Megrázom fejem, a hajamból csöpögő víz beterít mindent. Szárazra törlöm magam majd felveszek egy alsót és kimegyek a fürdőből. HoSeok hyung morogva lép be mellettem és valami olyasmit motyog, hogy ideje volt már. Kicsit bűntudatom lesz mikor a szobámban rápillantva telefonomra látom, hogy majdnem egy óráig bent álltam a zuhany alatt, ekkor esik le miért volt Hobi olyan mérges. Vállat vonva belebújok pizsinek használt szürke mackónadrágomba és felülre csupán egy fehér trikót veszek fel. Bebújok ágyamba de a NaRaval kapcsolatos gondolataim nem hagynak nyugodni. Ezerrel kattogok, így feladva az alvásra szánt reményeimet lerúgom magamról a takarót és elindulok a konyha felé. Talán ha iszom egy két pohárral kellőképpen eltompít annyira, hogy aludni tudjak. Ahogy megyek lefelé a lépcsőn meghallom Jin hyung és NamJoon hyung hangját, akik ketten a félhomályban beszélgetnek. Csupán a konyhapult fölé felszerelt díszvilágítás ad némi fényt a sötét helységre. Csendben a lépcsőre kuporodom és rossz szokásomhoz híven hallgatózni kezdek.

- És ez biztos?

NamJoon hangja nagyon ijedtnek egyben meglepettnek is hangzik, mintha most hallotta volna élete legnagyobb szenzációját. Egyre kíváncsibb vagyok vajon miről lehet szó. Mért is nem jöttem le korábban...

- Igen, ő maga mondta nekem.

- Hűha... Mondjuk az nekem is szemet szúrt, hogy nem hasonlít arra a fickóra, na de ez...

- Csshh! Kérlek csendesebben, nem tudhatja meg senki, főleg nem Jungkook. Ígéretet tettem NaRanak.

Mi? Mi van? Mi folyik itt? Mi van NaRaval? Miről van szó? És én mit nem tudhatok meg?

- De akkor nekem mért mondtad el? Végülis ígyis megszegted a szavad.

- Igen, de a jó ügy érdekében tettem. Segítenünk kell nekik. Ha ez tovább folytatódik mindketten végleg tönkremennek. -kik azok az ők? Csak nem...?

- És mégis hogy akarsz nekik segíteni Jinsshi? Ez azért már tényleg túl személyes dolog ahhoz, hogy beleszóljunk.

- Tudom, de muszáj megpróbálnunk. Nem csak Kook de NaRa is jócskán segítségre szorul. Történt ami történt a lány a barátunk, nem hagyhatjuk cserben, és már nem csak róla van szó, hanem YoRaról is. Szóval, benne vagy?

- Pff... Hát jó, nem bánom. De erre alaposan rá fogunk cseszni, főleg ha Kook rájön mi mindent tudtunk.

- Őt csak bízd rám, első és legfontosabb, hogy megoldjuk ezt a kilépek a bandából és tönkrement az életem melodrámát, aztán jöhet a felelősség vállalás.

- Rendben, csináljuk. -a hangokból ítélve összepacsizhattak- Istenem, előre félek mi fog történni.

- Ne félj amíg engem látsz NamJoonie, megvédelek a playboy nyuszitól.