Kisfiú - SanHwa ff.

🎭30🎭

Két éjszakánál döntöttünk. Yeosang többet szeretett volna, mivel egy erdő szélén leszünk, szívesen töltene időt a természetben. Én azonban nem igen töltenék el 5 napot Jonghoval, és lehet San se. Egyáltalán nem ismeri, nem akarnám 5 napig kínozni a társaságával, ha nem jön be neki. Ráadásul már így is jó drágán jövünk ki... Nekem nem orvosi fizetésem van, hogy csak úgy szórjam a pénzt. Ráadásul annyira a színház miatt se tudjuk szabadon tölteni ezt a kis szünetet se. Konkrétan amint hazaérünk, mennünk kell megbeszélésre mindkettőnknek, mert Jihyo leadta a forgatókönyvet. Annyi szerep van benne, hogy konkrétan az összes színésznek fog valami jutni. Már csak meg kell beszélnünk, ki melyiket vállalja, melyik áll neki a legjobban.
Érdekes lesz, az biztos.

Yangjuba mentünk, délre már ott voltunk Sannal. A ház tulajdonosa gyorsan körbemutatott mindent, majd ránk bízva a kulcsot le is lépett.

Kertes ház. Első emeleten van konyha, mosdó, nappali. Másodikon két hálószoba meg egy fürdő. Van egy kis terasz is, majd az a bazi nagy kert, amit szinte csak az erdő határol. Yeosangék egyre érkeztek meg. Gyorsan San meg Jongho bemutatkoztak, majd többet nem is pillantottak igazán egymás felé. Egyikük se szeretne kezdeményezni, de azért bízom benne, az együtt töltött esték hamar meg fogják törni a jeget.

- Így már értem miért ilyen drága - mondta Yeosang amint benézett pár szekrénybe a konyhában. Konkrétan mindennel meg volt pakolva, olyan fűszerekkel és hozzávalókkal is, amiknek még a nevét sem tudom.

- Muszáj lesz főznünk valamit - állapítottam meg.

- Csak valami finomat - szólalt meg Jongho a kertből visszatérve. - Van egy fészer a ház mögött, tele van faszénnel. Tudunk sütögetni.

- Van grill? - húztam össze a szemöldököm.

- Persze. Ott van, innen is látni - biccentett, én pedig mellé sétáltam, hogy megnézhessem magamnak is.

- Aha, jó... Akkor sütögethetünk. Úgyis menni kell piáért, veszünk marhát meg valami zöldséget.

- Jó kis samgyeopsal - húzott egy elégedett mosolyt, fejben valószínűleg máris érzi az illatát. Közben Yeosanghoz sétál, hátulról átöleli és egy puszit nyom a fejére, míg a kedvese egy tészta termékleírását olvassa.

Hirtelen eszembe jut, hogy nekem is van egy kedvesem, aki ráadásul egy ideje már el van tűnve. Először bepillantokna nappaliba, de mivel nincs ott, elindulok az emeletre.

Az első szoba Jonghoéké. Azt mondták, inkább odaadják a hátsó szobát nekünk, hogy ha este lemennének mosdóba vagy ilyesmi, ne kelljen hallgatniuk minket. Először ellenkeztem volna, nem értve, hogy miért kell egyből ezzel jönni, de aztán rájöttem, hogy konkrétan Sannal csak ezért jöttünk. Na jó, meg hogy ismerkedjen velük és jól érezzük magunkat, de az elsődleges prioritás, hogy végre adhassak neki egy olyan estét, amire régóta vágyik.

Bent meg is találtam a keresett fiút. Az ágyon ült és a telefonját nyomkodta. Izgalmas.

- Na mi van? - álltam meg előtte, mire felpillantott. - Nem jó a társaság? - mosolyogtam.

- Majd megszokom... - tette le a telefonját egy sóhajtva eldőlt az ágyon.

- Yeosanggal hamarosan elmegyek vásárolni, addig ti itt maradtok - feküdtem le mellé és magamhoz húztam, gyengéden átöleltem. - Sütögetünk az este. Meg valószínűleg iszunk... De jó lenne, ha nem innál többet egy üvegnél.

- Miért? - simított az arcomra, majd a hajamat kezdte el igazgatni. - Szeretek inni...

- Szeretném, hogy képben legyél az este.