Sweet Games

34.

Az élet szar. Egyetlen dolog volt, amibe leltem némi örömet, az a munkám.
De még a saját irodámban is csak őt láttam. Szóval mindegy volt, hogy hol tengetem a napjaim: a bárban, Sancheznél, vagy a szét dúlt lakásomban.

Miután Nicket letartóztatták vissza mentem Izzyhez, és elmeséltem neki mindent. Ugyan úgy le volt döbbenve, ahogy én is.
Aztán úgy döntöttem, hogy eleget sajnáltattam magam. Összepakoltam a cuccomat és vissza tértem a saját otthonomba.
Össze takarítottam a széttört bútor darabokat, üvegszilánkokat.
A nappalim egy kanapéból állt. És kurvára nem bajlódok azzal, hogy újra berendezzem.
Az ágyamban aludtam. Nem húztam fel másik párna huzatot. Biztos mazochista vagyok.

Újabb nap telt el, de már annyira embernek éreztem magam, hogy dolgozhassak.
Úgy hogy bele vetettem magam a munkába. Mivel Nick már nem tartozik a csapatba, és ugye mondanom sem kell, hogy egy másik pultost is elvesztettem, kellett keresnem két új állandós pincért.
Feltettem a hirdetést a netre, és vártam.

Péntek este, a bár tele van. Mióta volt az a kis incidensem azzal a rohadt kölyökkel, mindenki itt akar inni. Elterjedt a városban a pletyka, és úgy özönlenek az emberek, mint dögre a légy.
Erre mondják, hogy a botrány is egy jó marketing fogás.

Mivel a csajokat nem dolgoztathattam 0-24 órában, és nem is akartam, megkértem Logant, hogy ugorjon be, Ashley és mellém.
Az a kis szaros se perc alatt megtanult csapolni. És bármennyire is idegesített, hatalmas segítségnek bizonyult.

Bár jobb lenne, ha nem lesné minden pillanatban Ashley fenekét.
-   Haver, ne bámuld már! - vágom tarkón egy ilyen alkalommal.
Logan a száját nyalogatva figyeli a lányt. Közben meg túl csapolja a sört.
-   Aú! Mi van már?
-   Baszki, ha tetszik mi a faszért nem mondod meg neki?
Logan leteszi a tálcára a söröket, Ashley pedig épp időben érkezik, hogy kivihesse a hatos asztalnak.
-   Köszi, Logan! - trillázza, majd rámosolyog.
-   Szerelmes vagyok...- sóhajtozik ez a barom, közben a kezén támaszkodik. Feje úgy jár jobbra-balra, ahogy Ashley feneke ring.
A szemem forgatom rá.
-   Dehogy, csak kanos vagy. - veregetem meg a vállát.
Logan lerázza a kezemet magáról és elkezd egy újabb rendelést.
A szemem sarkából látom, hogy egy szőke nő háttal áll a pultnak. Bal kezével lazán támaszkodik, feje ritmusra jár a zenére.
Lemerevedek. A szívem a torkomba ugrik.
A nő megfordul, és a szívem vissza süllyed a helyére.
Nem ő az...
-   Hello, egy Cosmo-t kérnék! - mosolyog kedvesen.
Bármelyik férfi kapva kapna az alkalmon, hogy beszédbe elegyjen vele, de én nem.
Én figyelmen kívül hagyom formás alakját, telt ajkait, barna szemeit.
Mert ő nem az én szőkém...
- Már is hozom! - motyogom neki.
Míg keverem a koktélt érzem magamon a pillantását. Felnézek, és a barna szemű szőke az ajkait harapdálva méreget.
- Te vagy a tulaj, ugye?
Bólintok.
Egy cseresznye szemet bevágok a késsel, és a pohár szélére csúsztatom, majd a nő elé teszem a kész koktélt.
- Parancsolj!
Ahogy elhúznám a kezem, a szőke végig simít az ujjaimon.
- Köszi, esetleg téged is meghívhatlak egyre? - kérdezi flörtölve.
- Nem, köszi! - válaszolom unottan.
A szőke elég csalódottan kortyol a koktéljába, de nem törődöm vele.
Hátat fordítok és inkább elmosom a koszos poharakat.
- Komolyan lepattintottad azt a szőke cicababát? - bök meg Logan a vállával.
- Ja.
- Bakker... Tudom, hogy most szar meg minden, de ember van neked szemed?
Erre nem válaszoltam, csak csúnyán ránéztem. Logan pedig kussban maradt. Egész két percig...
- Egyébként mennyit is fizetsz nekem a melóért?
- Kaptál vagy tizenöt telefon számot csajoktól... Kell ennél több? - kérdezem vigyorogva.
- Ne már, Anderson! Komolyan ingyen dolgoztatsz?
Mosolyogva teszem el a poharakat, Logan pedig folytatja a csapolást, de a száját nem fogja be.
- Felnyomlak a munkaügyi hivatalban.
- Egész este Ashley fenekét bámultad, megkaptad a fizetséget! - verem hátba.
Az említett hölgy épp most tért vissza az üres tálcával a kezében, és pont hallotta amit mondtam.
A füle tövéig elpirult, és amilyen gyorsan jött, el is futott.
- Baszd meg! Most tudja, hogy bámultam! - morog Logan.
- Mit vagy ennyire oda? Más alkalommal úgy nyomulsz, mint egy pióca. Mi bajod van?
- Semmi. - vágja rá.
Túl gyorsan jött ez a válasz, de nem firtattam tovább.