Heartbreak girl [l.h.&d.o'b.]

38

#Liane szemszöge
Persze nem maradtunk sokáig a plázában. A következő szünetben már a szekrényeinkben pakoltunk, mintha mi sem történt volna. Mindkettőnk arcán ott virult egy hatalmas vigyor.
- Crane! Hemmings! - kiabált valaki. Chad volt az, tudod, a síkhülye osztálytársunk. Egyből megismertem a hangját, ez az ember annyit kiabál, hogy nem lehet nem megismerni.
- Ő Liane, én pedig Raven, miben segíthetek, seggarc? - fordult felé Raven egy gúnyos mosoly keretében.
- Mrs. Swift üzeni, hogy keressétek meg.
- És ezt miért veled üzentette meg? - ráncoltam össze a szemöldökömet, miközben már én is felé fordultam.
- Mert kibaszott megbízható vagyok - vihogott. Idióta.
- Akkor mond már el azt is, miért keressük meg - boxolt a vállába Raven.
- Mer' hiányoztatok, aztán mennetek kellett volna valahova, vagy tudom is én... - rántotta meg a vállát. - Az üzenetet átadtam, nem? - röhögte el magát, majd kikerülte a barátnőmet, és távozott.
- Chad meg a megbízhatóság... - morogtam, majd elindultam Raven után. Felmentünk a tanáriba, hogy beszélhessünk a tesi tanárunkkal. Leültünk a tanári előtt lévő kanapéra, és vártunk. Elképzelésem sem volt róla, miért keresett minket Mrs. Swift.
- Lányok! - szólított aztán le minket, amikor odaért, mi meg azonnal fel is pattantunk. - Szabad tudnom, merre jártatok az előző óráról?
- Hát tanárnő, az úgy volt, hogy szörnyen rosszul éreztem magam, aztán...
- Igazából nem érdekel, de legyen igazolásotok róla - vágott közbe kedvesen. Ja, hogy ez itt errefele így megy? És én még azt hittem, kedves... - Ha jól értesültem, mindketten keringőztök egy-egy végzőssel. Jól tudom? - Bólintottunk. - Remek. Az előző órán volt egy kis megbeszélés a tornaterembe a pároknak, és hát mint tudjuk, nem jelentetek meg. Szóval el kéne mondanom, mi is volt.
- De ezt megtudjuk kérdezni a partnerünktől is, nem? - kérdezte Raven. A tanárnő szeme felcsillant.
- Oh, igazad van, Raven. Akkor ebben az esetben mehettek is.
- Tanárnő, magának mi köze van egyáltalán a tánchoz?
- Kérdezd Mr. Waters-t - csóválta a fejét Mrs. Swift, majd hátat forddított és elindult befele. Közben válla fölött még hátranézett és mondott még valamit. - Jövő héten edzenünk is kéne már! - azzal eltűnt.
- Kivel táncolsz? - kezdett faggatni azonnal Raven. Lehetséges, hogy neki még nem is említettem? Mint kiderült, nem, szóval amíg Ashtonék szekrénysora felé sétáltunk, elmeséltem neki.
Ashton, Michael és Calum valóban ott bandáztak, ahogy azt gondoltuk. Mindhárman szuper szűk, kissé kopottan fekete, térdénél szagatatott gatyát, valami bandás pólót és Converset viseltek. Ashton fején ott volt kedvenc piros bandanája, Calum kezén a tetoválások virítottak, Michael haja pedig ezúttal éppen kék volt. Ez mellett ezer wattos mosoly mindegyik arcán és asszem mondanom sem kell, iszonyatosan menőn festettek. Egyedül Luke hiányzott mellőlük. Hiába nem a szívem csücske a tag, azért nélküle nem teljes a banda. És fogalmam sem volt róla, hova tűnt. Legelőször Mikey vette észre, hogy közeledünk, így elmosolyodott, és integetett.
- Oh, bassza meg Clifford, borotváról még nem hallottál? - oltotta be Ashton röhögve, majd megfordult, hogy lássa, kinek is integet a haverja, akinek igencsak szőrös volt a hónalja, amúgy.
- Itt vannak az én szépségeim! - lépett hozzánk Calum miközben egyszerre ölelt át mindkettőnket. - Hol voltatok? Vagy 100 üzenetet küldtem mindkettőtöknek.
- El kellett intéznünk valamit - vágta rá talán túl gyorsan Raven. - De már minden szupi - mosolygott, hogy megnyugtassa a bátyámat, de az továbbra is gyanúsan méregetett minket. Míg ők beszélgetésbe meredtek, elővettem a telefonomat, hogy megbizonyosodjak róla, tényleg ennyire köröztek-e minket.
Calum❤: hol vagytok [10:02]
Calum❤:Li [10:02]
Calum❤: hugiiiiiii [10:03]
Calum❤: kellenétek [10:04]
Vic❤: lányok, hol vagytok? minden oké? [10:05]
Ashy☺: hé partner, itt kéne lenned [10:05]
Calum❤: Liane Crane!!!!!! [10:06]
Hemmings🎸: minden OK? Cal írt, hogy nem vagytok meg. [10:06]
Dylan❤: kincs, elaludtál? cseszettül hiányzol már. látni akarlak MOST!!💘 [10:10]
Felsóhajtottam, majd visszacsúsztattam a zsebembe a telefont, és inkább figyeltem Ash magyarázatára, amit eddig félfüllel hallgattam, vagyis semmi nem maradt meg belőle.
- Ne haragudj Ashy, elmondanád mégegyszer? - mosolyogtam rá óvatosan. Elröhögöte magát, majd újra elmondta a táncpróbák időpontját.
Ebédszünetben aztán végre, a nap folyamán először találkoztam Dylannel. Már amikor beléptem az ebédlőbe, kiszúrtam a kócos fejét, és az elég széles hátát, amin csak úgy feszült az a kopott kék póló. Lépteimet sietősre vettem, majd hátulról kulcsoltam karjaimat a nyaka köré, és nyomtam egy hatalmas puszit az arcára. Ezután levágtam magam mellé, és hagytam, hogy magához húzva megcsókoljon. Jó szokásához híven elmosolyodott, majd homlokát az enyémnek döntötte.
- Istenem, de hiányoztál, te lány - suttogta összeszorított szemekkel, mire én csak odahajoltam és újra megcsókoltam.
- Ezért fogsz ma nálunk aludni - mondtam aztán, miközben az asztal felé fordultam és elkezdtem habzsolni az ebédemet. Közben megérkezett Hayley, Vic és Mikey, utóbbi kettő kézen fogva. Na igen, elég jól mennek a dolgok náluk a bál óta. Calum és Raven is helyet foglaltak, szóval ment a turbékolás ezerrel. Hayley fancsali képpel nézett rajtunk végig.
- Na jó, csesszétek meg! - röhögött fel kínosan, miközben összefonta a karjait maga előtt. - Itt faljátok egymást, de rám senki nem gondol... Hahó, nekem nincs senkim...
- Szeretnéd, hogy legyen? - kérdezte az éppen akkor érkező Ashton.
- Szeretném, de nem pont téged, seggarc - rázta meg a fejét Hayley, majd a tálcájával együtt felállt és elviharzott. Mindenki döbbenten nézett utána. Hayley teljesen kikelt magából, ő nem szokott ilyen lenni.
Nekem esett le először, hogy talán utána kéne menni, megkérdezni, mi is a baj, de a többiek visszafogtak. Igaz, talán jobb az embernek ilyenkor az egyedüllét.
A nap hátralévő része hamar elment, még az edzés is. Utána Dylannel együtt mentünk hozzánk.
- Kéne nekem egy igazolás egy óráról - kezdtem bele, mikor Ann megkérdezte, milyen napom volt. Természetesen ezt csak azután, hogy agyon ölelgette Dylant. Nem tudom miért, de Ann felettébb kedves a barátainkkal.
- Milyen óráról? - vonta össze a szemöldökét. - Kicsim, lógtál?
- Nem teljesen, vagyis izé... El kellett mennem Ravennel egy helyre. Szörnyen fontos volt.
- Mi lehet ennyire fontos, hogy még a suliból is lógj? - tette csípőre a kezét. Talán dühös volt, de arca inkább csak értetlenséget tükrözött. Dylané szintúgy.
- Vennünk kellett egy terhességi tesztet. Ravennek két hete nem jött meg és tudnia kellett. Egyedül nem engedhedtem el.
- A barátnőm terhes? - pattant fel Calum, aki eddig a nappaliban fifázott. - Basszus, 18 évesen apuka leszek? Ne már, ez kurvára nem menő és a karrieremnek is lőttek, plusz szex se lesz egy darabig - ugrott aztán át a kanapén. Lesütöttem a szememet.
- Calum, Raven nem terhes - mondtam ki.
- Oh, tényleg? Akkor nincs gáz - rántotta meg a vállát. Annre néztem, aki amúgy mindjárt máshogy nézett a korrekt viselkedésem miatt, aztán pedig a fia miatt is.
- Egyébként sem lehetnél apuka, mert Raven akkor nem veled volt együtt Calum, hanem Willel. Vagy Ashtonnal - magyaráztam neki, de nem igen izgatta. Lekötötte a fifa.
Úgyhogy miután elintéztem az igazilást Dylannel együtt a szobámba mentünk. Tanultunk, csináltunk pár képet, majd egyebet is. Khm.