Kétszáz Éves Múlt #1 (Befejezett)

Bagoly ajánlata

A csók után Vincent elengedett és maga mögé lökött. Kinyitotta a szemét ami vörösen izzott. De várjunk csak egy percet! Az miért is szép emlék neki, hogy lesmároltt? Jó, nem mintha nem lett volna jó csak ez egy kicsit sántít.
-Vincent, Vincent, Vincent! Egy csók ez komoly?-kérdezte Bagoly mire az ő szeme is vörösre válltott. Vincent villámgyorsan megindult Bagoly felé mire ő csak arrébb lépett, így szegény srác nekifutott a fának. A fa elhajlott pontosabban kidőltt, míg Vincent fejéből csak egy kis vércsíkban folyni kezdett a vér.
-Ugyan már Vincent, lehetnél ennél következetesebb is!-sóhajtotta Bagoly. Vincent arckifejezéséből csak annyit tudtam leolvasni, hogy nagyon dühös valamiért. Pillanatok alatt összeszedte magát majd ismét megindult Bagoly felé. Ő már éppen kerülte is volna ki amikor, Vincentnek egy tűzgolyó jelent meg a kezében és hason találta vele. Nem hiszem el, hogy a történtek után még mindig képes vagyok.. egyátalán bármin is meglepődni!
-Egy tűzgolyó? Így akarsz játszani? Rendben, akkor így fogunk!-mondta Bagoly aki épp egy bokorból mászott ki, hasán egy hatalmas és mély sebbel. Kettőt lépett előre és a sebe már be is gyógyult. Lassan közeledni kezdett majd fújt egy nagyot a levegőbe amitől olyan erős szél támadtt, hogy Vincent kénytelen volt négykézlábra ereszkedni. Ekkor Bagoly lassan odalépett Vincenthez és féltérdre ereszkedett.
-Ne hidd, hogy legyőzhetsz egy jól sikerült ütéssel, fiatal vagy te még ahoz!-mondta Bagoly majd elmosolyodott. Ezután egy pillanat alatt elöttem termett és végisimította a nyakamat.
-És, hogy vagy Rebeka?-kérdezte majd kettőt pislogott és eltüntette a szeme vörösségét. Ezután kedvesre változtatta az arckifejezését.
-Mondtcsak te nem akarsz vámpír lenni? Elintézhetem neked.-mondta és felemelte a csuklómat. A szemem sarkából láttam, hogy Vincent lassan talpraáll biztos elfeletkezett róla és most rám figyel pontosabban a csuklómra. Igazából mi lesz akkor ha átváltosztat? Kihívóan elmosolyodtam és már válaszoltam vona a kérdésre mikor Vincent befutott elém és alréblökte Bagyolyt.
-Nem, nem akar vámpír lenni!-nézett rá dühösen.
-Ez az ő döntése. És amúgyis az előbb éreztem, hogy akarja. Képzeld csak el mire lenne képes és mennyivel szebb lenne, csak egy kis vámpírméreg kell hozzá. Veled is csodákat tett.-mentegetőzött Bagoly mire Vincent idegessége átváltozott bánattá. De vajon mit értett az alatt, hogy veld is csodákat tett.
-Tényleg! Hadd nézzelek csak meg közelebbről.-mondta Bagoly mintha tudná, mennyire fáj ez Vincentnek. Ő pedig csak lehajtotta a fejét, Bagoly meg körbejárta.
-Rebeka! Ne akarj vámpír lenni, akaratod ellenére is szörnyeteg leszel mint én. Lehet, hogy egy ideig tetszeni fog de ez lassan elmúlik.-mondta Vincent mintha valami borzasztó emlék kínozná ismét, majd a földre rogyott.