A fegyveres fickó egy fának szorította Bagolyt. Kb. két méterre álltak egymástól. Már kiélesítette a fegyvert amikor Vincent beugrott kettőjük közé.
-Te meg ki vagy?-kérdezte de a fegyverét meg sem mozdította.
-Nem ölheti meg ezt az embert mert embert ölni tilos!-mondta Vincent elszántan.
-Állj félre és hagyd, hogy végezzem a munkám kölyök!-mondta mogorván.
-Az emberölés nem munka! Ha ez az úr a legsúlyosabb bűnöket is követte el akkor sem ölheti meg mert, az emberélet mindennél fontosabb!-mondta Vincent. Mire a fegyveres fazon nevetni kezdett. Olyan jóízűen nevetett, hogy azt sokan megirigyelnék. A hasát fogva térdelt le a földre a röhögéstől.
-S..s..soha...nem..h..hallottam..még..ekkora.b..baromságot!-mondta a fegyveres arc mostmár fetrengve a röhögéstől. Vincent kicsit megtorpant. Ekkor Bagoly egy lépést tett előre és megfogta Vincent vállát. Vincent nem mozdult. Pedig futnia kéne.Bagoly előhozta szokásos mosolyát és egy hirtelen mozdulattal elkapta Vincentet a nyakánál és magához rántotta. Vincent fájdalmasan felszisszent. Erre már felpattant a földről a fegyveres fazon és rögtön fegyvert szegezett rájuk. Dezsavű! Most esik csak le. Szinte ugyanaz történik mint ami kétszáz évvel később fog velem!
-Engedd el azt a gyereket!-parancsolt rá Bagolyra a fegyveres fazon.
-Tényleg! Ti nem öltök embert, tiltja a szabály. Nahát milyen kár! Így már nem is olyan jó vadásznak lenni nem?-monda Bagoly nyugodtan.
-Azt mondtam, hogy engedd el!-mondta kicsit nyugtalanul a vadász. Szóval akkor ő vámpírvadász. Nos mikor utoljára láttam egyet elájult a vér puszta látványától szóval...
-És mi lesz akkor ha nem engedem el? Ameddig nálam van nem bánthatsz.-mondta Bagoly és maga elé emelte Vincentet a nyakánál fogva.
-És mégis mit kezdenél vele Bagoly?-kérdezte a vadász.
-Látod ezen még nem gondolkodtam. Talán..-mondta Bagoly és vörösre váltotta a szemét.
-Az eszedbe ne jusson!-mondta a vadász és elindult feléjük de ekkor Bagoly közelebb húzta a szájához Vincent nyakát.
-A helyedben nem tenném.-mondta Bagoly. Vincent pedig szerintem sokkot kapott. Az arckifejezéséből ítélve fél mégsem próbál menekülni.
-A gyereknek semmi köze ehhez! Ne keverj bele másokat csak mert félsz Bagoly!-mondta kihívóan a vadász.
-Ne aggódj nem félek tőled. Viszont nem szeretem a szemtől szembeni harcot. Kéne még valaki.-mondta Bagoly. És felemelte Vincent bal karját.
-Bagoly ne! Ő csak egy gyerek ez ellenkezik a szabállyal!-mondta a vadász nyugtalanul.
-Késő bánat!-válaszolta Bagoly és beleharapott Vincent bal csuklójába. Vincent csak ekkor tért magához. Bagoly a földre lökte ahol kínok között vergődött.
YOU ARE READING
Kétszáz Éves Múlt #1 (Befejezett)
FantasySok-sok év bujdosás után Vincent Knight visszatér, szerelemre talál, és esélyt kap bosszút állni az életét sötétségbe taszító vámpíron.