~Chapter 16.~

6.1K 255 6
                                    

Halihó! Újra itt vagyok a 16. résszel, hisz megígértem!:3 Remélem tetszeni fog nektek és megjutalmaztok pár Vote-al vagy hozzászólással! Puszii! Xx

Faith szemszöge:

Reggel kiabálásra kelek és megállapítom, hogy ez Harry hangja. Kiszállok a pihe-puha ágyból és kinézek a folyosóra, ahol ő már utcai cuccban fel-alá járkál, és rohadt jól néz ki már megint. Tegnap este hajnalba nyúlóan beszélgettünk úgy mindenről. Az elmúlt két évről, az érzéseinkről és úgy érzem sikerült megnyílnom előtte és kezdek bízni benne. Lehet, hogy ez nagy hülyeség, és hogy megint rosszul döntök, de ez a fiú egyszerűen levesz a lábaimról.
- Kendall, megmondtam neked, hogyha rólam mersz nyilatkozni egyetlen újságnak is, én... - fújtatja dühösen és rám emeli tekintetét.
- Leszarom, hogy kire és mire vagy féltékeny ezek után a közelembe se merj jönni! Megértetted? - emeli fel a hangját és besiet a szobájába, majd bevágja az ajtaját. Ez mégis mi? Miért zaklatja az a nő? Az ajtóhoz osonok, fülemet rátapasztom és hallgatózni kezdek.
- Hagyd őt is békén! Ne merészeld belekeverni semmibe! Miért nem bírod elviselni, hogy nem szeretlek?
Most rólam van szó? Engem hagyjon békén? De mit akar csinálni?
Elhallgat, gondolom kinyomta. Lassan lenyomom a kilincset és kinyitom az ajtót. Az ágyán ül, arca a tenyerében van, könyökével pedig a térdein támaszkodik. Nem néz fel, csak megdörzsöli az arcát. Lassan odasétálok és leülök mellé. Tenyeremet széles hátára vezetem és simogatni kezdem.
- Mi volt ez? - kérdezem halkan.
- Kendall. Azt akarja lenyilatkozni rólam egy újságnak, hogy csak szédítettem őt és volt egy egyéjszakás kalandunk, majd kidobtam ahogyan... ahogyan téged is.
- Mi van? - lepődöm meg és felpattanok.
- Na, nem! Ez a ribanc nem fog ilyeneket terjesztgetni se rólad, se rólam! Nem tudsz valamit csinálni?
- Nem... Régen is folyton azzal bántottak és cukkoltak, hogy a nőket semmibe veszem és játszom velük.
- De mi tudjuk jól, hogy nem ilyen vagy.
- De miért? - néz fel rám és látom, hogy könnyben vannak a szemei.
- Miért terjesztik ezt? Miért mondanak rólam ilyeneket? Fogalmuk sincs róla, hogy milyen vagyok - rázza meg a fejét, nekem pedig összeszorul a szívem. Bárhogy is bánt velem régen, ő nem ezt érdemli. Ő egy nagyszerű férfi, nagyszerű tulajdonságokkal. A légynek sem tudna ártani, mégis folyton elítélik. Pedig csak egy kicsit jobban meg kéne ismerni. Kendall ismeri. Persze nem annyira, mint én, de ismeri. Ezért támadja. Mert tudja, hogy Harry úgy sem vágna vissza neki, hisz arra nem lenne szíve, pláne nem egy nővel szemben.
- Jaj, gyere ide! - mosolyodom el és megölelem. Az ölébe húz, arcát pedig a vállamba fúrja. Hatalmas karjai gyengéden ölelik át a derekamat és simogatják az oldalamat.
- Mondd, hogy te nem tartasz ilyennek! - motyogja a vállamba.
- Jaj, Hazz! Dehogy tartalak! Te vagy a legjobb ember akit ismerek, meg persze a srácok - mondom, mire még jobban magához húz. Erősen ölel, de érzem rajta azt a féltést, azt a gyengédséget, amiért mindig is szerettem az ölelését. Úgy fog a karjai közt, mint egy törékeny porcelánbabát.
- Mai program? - kérdezem, és kicsit elhúzódok.
- Legszívesebben így maradnék egész nap - néz fel rám, ugyanis az ölében magasabb vagyok tőle.
- Ez sajnos nem lehetséges. Más? - mosolyodom el és a vállára döntöm a fejemet.
- Nemtom'. Este valami bárba lenézhetnénk.
- Oké. Nem megyünk le a srácokkal a tengerpartra fürdeni?
- Bikiniben leszel? - kérdezi, mire felemelem a fejemet a válláról és rosszallóan a szemébe nézek.
- Csak kérdeztem! - kacag fel és hátradől az ágyon engem is magával rántva.
- Harry! - nevetek fel, miközben a csípőjén ülök.
- Hm? - vigyorodik el és azok az átkozott gödröcskék ismét a rabjukká tesznek. Felsóhajtok, majd leszállok róla.
- Megyek öltözni. Szólj a srácoknak - mondom és kisétálok az ajtón. Mikor a szobába érek, becsukom magam mögött az ajtót és nekidöntve a hátam, elmosolyodok. Istenem, miket csinál velem ez a fiú... A tenyerem még mindig izzad. Megrázom a fejemet, majd magam sem tudom miért, de egy nagy vigyorral keresem ki a bikinimet és rángatom magamra. Mikor készen leszek, bekenem magam egy kis naptejjel, összefogom a hajamat, felteszem a napszemüveget és egy törölközőt a vállamra dobva indulok a konyhába. Harry-t pillantom meg egy fürdő gatyában a bárpultnál.

Where Do Broken Hearts Go; [H.S]Where stories live. Discover now