Where Do Broken Hearts Go; [H.S]

~Chapter 43.~

Sziasztok életeim! Szóóval, mint láthatjátok megjöttem a résszel, ami megint elég sokáig tartott, de az a helyzet, hogy a középsuli utolsó előtti éveit taposom, ami annyira nem gáz, csakhogy ilyenkor már kéne néha tanulni... vagyis gondolom...úgyhogy igen, kicsit kevesebb időm van írni, bocsi :/ És ezt most azért mondom el, mert volt olyan komment, hogy ritkán hozom a részeket, ami szerintem elég igazságtalan feltételezés, ugyanis van olyan wattpadon író aki két hónaponta meg félévente kicsesz egy részt és tessék, olvassátok! Ja és körülbelül 500 karakterből áll... Én most senkit nem akarok bántani, nehogy félreértés legyen, csak gondoltam elmondom nektek. Viszont köszönöm szépen azt a rengeteg Vote-ot és pozitív hozzászólást, nagyon örültem nekik!^^ Jó olvasást ehhez a részhez is! Puszii! Xx

Faith szemszöge:

✖Két nap múlva✖

- Kérsz te is teát? - kérdezi Dan a konyhából.
- Igen - mondom, majd átkapcsolok egy másik csatornára és feljebb húzom magamon a plédet. Tegnap este megint belázasodtam és most is azon vagyok, hogy valahogyan levigyem a lázamat.
- Új hírek a One Direction ex énekeséről! - kezdi az egyik híres tévé csatorna műsorvezetője. - Harry Styles és barátnője a napokban szakítottak, ugyanis a lány, Faith Harris megcsalta a szívtiprót, aki kiadta kedvese útját. Azonban nem sokáig szomorkodott, ugyanis ma reggel Kendall Jennerrel kapták lencsevégre, ahogy egy kávézóban nevetgélnek, majd a sztár lakására mennek. Nem tudjuk mi lesz a fiatalok sorsa, mi minden esetre szurkolunk nekik - mondja a nő, én pedig kikapcsolom a tévét. Már nem tudok sírni. Csak bámulom a fekete képernyőt és nem érzek mást, csak ürességet. Hogy ment ilyen gyorsan tönkre az életem?
- Tessék - nyomja a kezembe Dan a bögrét.
- Köszi - suttogom.
- Faith, rendbe fog jönni minden. Oké?
- Nem fog.
- Ne legyél ilyen!
- Milyen? Szakítottunk! Utál engem!
- Mert nem tudja az igazságot!
- Miért hiszi el? Ő tudja a legjobban, hogy a média milyen aljas!
Sóhajtva hátradől, majd a hasára simítja a kezét, ami már szépen gömbölyödik.
- Szerencsés vagy - mosolyodok el halványan a pocakját nézve.
- Tudom. De mi is nagyon sokat szenvedtünk, hogy most itt tartsunk.
- Azt mondta, hogy gyereket szeretne tőlem. Nyáron lett volna az esküvő.
- Komolyan?
- Igen - hajtom le a fejemet.
Csörögni kezd a telefon, Dan pedig elvigyorodik és felveszi.
- Szia, Kim! - köszön bele, nekem pedig felcsillannak a szemeim.
- Micsoda? Úristen, ez nagyon jó hír! - pillant rám.
- Megtennéd? Angyal vagy! Faith nagyon hálás!
Kérdőn Dan-re nézek, aki legyint.
- Oké! Szia! - köszön el, majd leteszi.
- Mi az? - kérdezem.
- Kutakodott Kendall telefonjában és talált képeket ugyanarról a párról, de ott látszik a lány arca. Elküldi Harry-nek.
- Mi? Tényleg?
- Igen. Most azonnal. És beszél Kendallel is.
- Úristen! Nem hittem volna, hogy talál valamit...
- Most már biztos, hogy Kendall kavart..
- Legszívesebben megtépném azt a ribancot!
- Elhiszem Faith, de a média nagy port kavarna. Nem éri meg.
- Szerinted Hazz mit fog csinálni?
- Remélem, hogy könyörögni fog neked térden csúszva.
- Nem tudom..
- Megbocsájtanál neki?
- Szeretem. Fogalmam sincs hogy lehet így valakit szeretni. Fáj, hogy nem hitt nekem és fájtak a szavai...
- Megütött téged.
- Elborult az agya.
- Akkor sem szabadott volna megütnie...
- Tudom - sóhajtok. - De nem maradok itt. A nővéremnél fogok lakni.
- Szívesen látunk!
- Így is sokat segítettetek.
- Jajj, mert szeretünk! - ölel meg.
- Én is titeket!
- Ezt még nem mondtam, de arra gondoltam, hogy te lehetnél a keresztanya.
- Mi? Ez most komoly? - sokkolódom le.
- Persze tudom, hogy ez most sok neked, de..
- Elvállalom! Ez nem kérdés! - borulok a nyakába.
- Tényleg?
- Persze! - kuncogok fel.
- Uhh, akkor jó, mert nem tudom kit kértem volna meg! - nevet fel.
- Keresztanya leszeek! - vigyorgok rá mire felnevet.
- És Hazz a keresztapa. Ő már elvállalta.
- Nem tudom mi lesz velünk, de én szeretni fogom ezt a babát, bármi legyen!
- Jó keresztszülő leszel! - mosolyodik el.
Csörögni kezd a telefonom és a Harry számát írja ki, nekem pedig őrülten dobogni kezd a szívem.
- Mit csináljak? - nézek ijedten Danre.
- Vedd fel, és légy erős.
Kifújom a levegőmet, majd végighúzom a képernyőn az ujjamat és a fülemhez emelem a készüléket.
- Igen? - szólok bele halkan, ám a vonal túlsó végéről nem hallok semmit.
- Harry?
- Nem hittem, hogy felveszed.
- Mit szeretnél?
- Beszéljünk. Én..kaptam egy smst és... megint elbasztam, de rohadtul.
- Nem tudok erre mit mondani.
- Kérlek, találkozzunk.
- Nem tudom. Nem szeretnék.
Csend áll be és hallom, hogy szipog.
- Akkora idióta, barom vagyok.
- Nem csinálhatod ezt! Nem törheted össze a szívemet, amikor neked tetszik! Van fogalmad róla mennyit szenvedtem? Ez elárul a kapcsolatunkról mindent, hogy Kendallnek hittél. Annak, aki átvert, megcsalt, elárult. Állítólag szerettél.
- Ne beszélj múlt időben - mondja rekedten.
- Miért ne? Te magad beszéltél múlt időben ma. Azt mondtad szánalmas vagyok, pedig aki szánalmas, az te vagy Harry.
- Én..