Where Do Broken Hearts Go; [H.S]

~Chapter 29.~

Sziasztook! Hűűha...kicsit régen hoztam részt, aminek az az oka, hogy festés és egyéb dolgok folynak most nálunk, így se gépem, se semmim, ami nagyban megnehezíti ezt az írásos dolgot..meg hát nyár van és nem annyit ülök a gép előtt, de megpróbálok nektek amikor csak tudok részt hozni!:D Ennyit szerettem volna! Jó olvasást és ne felejtsetek el nyomni egy Vote-ot!:D Puszii! Xx

Faith szemszöge:

Reggel finom illatokra ébredek. Kinyitom a szemeimet és morcosan megdörzsölöm őket, ugyanis nem érzem, hogy bárki is lenne mellettem, ami aggasztó, ugyanis én Harry társaságában aludtam el az este. Körülnézek a szobában, majd pislogok párat, hogy kitisztuljon a látásom. Az ajtó csukva van, a két törölköző, amit tegnap ledobtunk magunkról, még mindig a padlón hever. Ahogyan visszagondolok az éjszakára, akaratlanul is az ajkamba harapok és elvigyorodom. Hihetetlen, hogy megtörtént... Kitakarom magamat, majd elég hamar rájövök, hogy meztelen vagyok, ezért Harry oldalára sétálok, aztán az ágy szélére hanyagul odadobott pólóját felkapom, és mivel az combközéig ér, nem is veszek fel alá mást. A kíváncsiságom egyre növekszik bennem és egy kis szöszmötölést is hallok a konyhából, ezért gyors léptekkel az ajtó felé indulok és kikukucskálok rajta. Meglátom, ahogyan Hazz a konyhában a tűzhelynél, nekem háttal áll és nagyon koncentrál valamire. Halk léptekkel a háta mögé settenkedek, majd átölelem, mire érzem, hogy megfeszül a kezeim alatt, ám pár másodperc alatt felfogja, hogy csak én vagyok az, ezért kifújja a levegőjét. A hasán pihenő kezeimre simítja karjait, majd megfordul, és a szemembe néz.

- Jó reggelt, gyönyörűm! - mosolyodik el.
- Jó reggelt. Mi készül? - kukucskálok kíváncsiskodva a háta mögé.
- Rántotta! Gondoltam megleplek - mosolyodik el, jobb kezével megcirógatja az arcomat és az állam alá nyúlva feljebb emeli a fejemet.
- Köszönöm a tegnapit. Mindent - mondja rekedtesen, amitől a szívem őrült tempóban kezd el verni. Elmosolyodok, és mikor szólásra nyitnám ajkaimat, egyszerűen megcsókol. Lehunyom a szemeimet és csak élvezem, ahogyan nagy kezeivel a hátamat és a fenekemet simogatja, ajkai pedig hihetetlenül gyengéden becézik az enyémeket. Mikor pár perc múlva nagy szomorúságomra elválunk egymástól, elmosolyodok és hozzábújok.
- Azt mondtad mára van meglepid - motyogom a mellkasába.
- Igen bébi, de ahhoz sajnos itt kell, hogy hagyjalak - húzza el a száját.
- Ohh..
- Vaagy átmehetsz Louisékhoz, ahol ott lesz mindenki...
- Kecsegtető ajánlat.. - töprengek az államat simogatva.
- Imádom, mikor komoly próbálsz lenni - nevet fel és a homlokomra nyom egy puszit.
- Mi az, hogy próbálok az lenni? Komoly is vagyok! - sértődök be.
- Hát persze szívem! - kuncog és magához húzva egy puszit nyom a hajamba.
- Na, jól van Styles! - csapok a mellkasára tettetett sértődöttséggel és hátat fordítva a hálóba indulok, de elkapja a csuklómat és visszaránt magához.
- Durci - mosolyodik el, majd nyom egy puszit a számra. Felkuncogok, majd ismét a szobába indulok, de most több sikerrel.
- Megjötteeek! - hallom Danielle izgatott hangját az ajtó mögül. Igen, itt állunk Hazz-al Lou háza előtt és várjuk, hogy valaki beengedjen. Pár pillanat múlva kicsapódik az ajtó és a nyakamba katapultálja magát Dan.
- Én is örülök neked! - nevetek fel a barátnőm felindulásán, majd átölelem én is.
- Akkor innentől meglesztek? - kérdezi a hátunk mögül Hazz.
- Igen! Mehetsz! - kezdi elhessegetni Dan.
Harry megfogja a csuklómat, magához húz, nyom egy rövid puszit a számra, aztán még egyet és elenged.
- Siess! - mosolygok rá, majd Dan a karomat rángatva kezd behúzni, de én mindvégig a göndöröm smaragdzöld szemeibe bámulok, egészen addig, míg be nem csukódik előttem az ajtó. Sóhajtok egy nagyot, és hagyom, hogy a barna hajú lány magával ráncigáljon a nappaliba. Amint beérünk, meglátjuk az egész csapatot. Niall egy szendvicses tállal a fotelben kuporodik, Liam a kanapén elterülve a telefonját nyomkodja, Louis pedig a tévé előtt üldögél és valami vígjátékon nevet. Észre sem veszik, hogy belépünk.
- Srácok! - szólal meg Dan mire mindhárman idekapják a fejüket és mikor meglátnak, elmosolyodnak.
- Szia Faith! - köszönnek egyszerre mire felnevetek és Liam lábait lerakva a kanapéról, leülök. Pár másodperc múlva rájövök, hogy ez rossz ötlet volt, ugyanis mintha mi sem történt volna, az ölembe rakja végtagjait és kényelmesen elhelyezkedik.
- Komoly? - nevetek fel.
- Valami probléma van? - néz rám ártatlanul mire nevetve megcsóválom a fejemet és a tévét kezdem bámulni Tommo-hoz csatlakozva.
- Csajok nincs kedvetek csinálni nekem szendvicset? - szólal meg Niall.
- Most ettél meg hármat! - nevetek fel.