Where Do Broken Hearts Go; [H.S]

~Chapter 46.~

Halihó! Meg is érkeztem az új résszel, és most úgy gondolom, hogy gyors voltam, úgyhogy várom azokat a Vote-okat és hozzászólásokat! Puszii! Xx

Faith szemszöge:

✖ Nyolc nap múlva ✖

Izgatottan huppanok le a laptopom elé, egy tál savanyú ubival. Igen... Mivel Harry elutazott, eléggé egyedül érzem magamat és kezdek megőrülni. Furcsa kajákat eszem, és ha elrontok valamit bőgök, mint valami kisbaba. Kikészít ez a távollét. Rendes fizikai fájdalmat érzek, amiért nem érhetek akármikor hozzá és meglepő módon minden nap, minden percében nagyon kívánom őt, mindenhogy, ha értitek miről van szó... Lassan bérletet válthatok a diliházba... Este kilenc óra van és az előbb hívott fel, hogy mindjárt a hotelnél van, így várjam őt skypen. Pár perc sem telik bele, irtózatos ricsajjal kezd el jelezni a laptop, hogy Hazz hív.
- Szia, maci! - köszönök bele vidáman.
- Szia, szépségem! Mi újság?
- Voltam ma Daniellel vásárolni egy csomó baba cuccot meeg cukrászdába is voltunk, filmet néztünk...csak a szokásos. Mióta elmentél, ő szórakoztat minden nap! - vigyorodok el.
- Ennek örülök - mosolyodik el ő is, bár már jól ismerem és látom, hogy valami nyomja a lelkét.
- Mi a baj? - kérdezem és beleharapok egy uborkába.
Sóhajt egyet, majd beletúr a hajába.
- Harry, megijesztesz!
- Nem megyek holnap haza.
- Micsodaa?? - kérdezem teli szájjal.
- Várj! Te uborkát rágcsálsz? - néz rám furán.
- Igen, de most a te mondandód fontosabb!
- Ahh... a menedzserem... Van még pár elintézni való, így plusz négy napot itt kell lennem.
- Ne már! - szomorodok el, és érzem, ahogyan a torkomban gombóc növekszik.
- Bébi, te sírsz? - hajol közelebb a képernyőhöz.
- Annyira beleéltem magamat. Úgy hiányzol! - szipogom.
- Ne csináld! Ne sírj, kérlek! - kezd könyörögni.
- Nem utazhatok oda?
- Nem. Kérdeztem, de nem.
- Nem bírom már Harry... - rázom meg a fejemet.
- Kicsim... Négy nap, és utána nem választhatnak el!
- Bármikor kiküldhet a főnököd megint Amerikába...
- Nem fog. Faith, kérlek ne lásd mindenben a rosszat...
- Jó - motyogom és kifújom az orromat.
- De mi az az uborka ott melletted a tányérban?
- Megőrültem mióta egyedül vagyok itt. Komolyan... Tegnap mangót ettem, amit tudod, hogy utálok..
- Kérd meg Dant, hogy aludjanak ott Lou-val!
- Persze, és hallgathatom, ahogyan dugnak!
- Mi azzal a baj? - nevet fel.
- Hogy úgy is hiányzol! - emelem ki az "úgy" szót.
- Oh, igen? - nevet fel.
- Igen! - mondom durcásan.
- Négy nap múlva mindent bepótolunk szívem! Addig szedd elő a vibrátorodat! - húzgálja a szemöldökét.
- Olyan idióta vagy! - kuncogok fel.
- Nyugodtan bébi! Tudom, hogy van!
- Nincs!
- De de!
- Pukkadj meg Styles! - nevetek fel.
- Na, végre látlak nevetni!
Ráöltöm a nyelvemet és rámosolygok.
- Azért akadtál ki akkor, mikor megtudtad, hogy elmész, mert tudtad jól, hogy nem csak egy hét lesz? - nézek a laptopra.
Lenéz a kezeire, majd vissza rám.
- Igen.
- Harry, ez csak tíz nap. Ki kell bírnunk!
- Ki fogjuk baba.
- Akkor jó - húzom fel a lábaimat törökülésbe...

Még egy órán át beszélgetünk, majd elköszönünk egymástól és felsétálok a szobánkba. Nincs kedvem már lezuhanyozni, ugyanis ragadnak le a szemeim, ezért belebújok Hazz pólójába, aminek teljesen olyan illata van, mint neki, majd leoltom a lámpákat és aludni térek.

✖ ✖✖

Reggel erős fejfájással kelek. Eléggé nyomott a hangulatom, és fogalmam sincs, hogy miért. Egyáltalán nem pihentem ki magamat, pedig több mint kilenc órát aludtam... Tényleg kikészít ez az egyedüllét. Körbenézek, majd kiszenvedem magamat a takarók közül és felállok, de azonnal vissza is esek az ágyra. Forog velem az egész szoba. A hasam fájni kezd, majd érzem, hogy nemsokára kijön minden belőlem, ezért a fürdő felé kezdek rohanni, a számon tartva a kezemet. Amint a vécéhez érek, felhajtom az ülőkét és kiengedek mindent magamból. Bár nem értem, hogy mi mindent, mikor ma még semmit nem ettem. Bár a tegnapi mangó és uborka nem jó párosítás, ezt már eddig is tudtam.. Mikor biztos vagyok benne, hogy végeztem, felállok, és a csaphoz kóválygok. Kimosom a számat, majd megmosom a fogaimat és az arcomat is. Felkötöm a hajamat lófarokba, majd a szobába sétálok és kiválasztok egy fekete shortot egy szürke Mickey Egeres rövid ujjúval. Leszenvedem magamat a konyhába, de bármire ránézek, nem kívánom, így ledobom magamat a kanapéra és bekapcsolom a tévét. Mi a fene bajom van?