Where Do Broken Hearts Go; [H.S]

~Chapter 26.~

Halihóó! Igen, megint eltűntem egy hétre, mert beteg vagyok, meg igazából írni sem volt olyan nagy kedvem, dee most mivel itthon vagyok egész héten, megírtam nektek a részt szóóval jó olvasást ééés ha tetszett, nyomjatok egy Vote-ot vaagy szóljatok hozzá bátran! Puszii! Xx

Faith szemszöge:

Hajnalban a telefonom hangos csörgésére riadok fel. Rögtön ezernyi szörnyű dolog villan be, ami Harry-vel történhetett az éjszaka. Róla álmodtam és nem feltétlenül vidám dolgot... Nem foglalkozok vele, hogy kinek a neve áll a képernyőn csak egyszerűen felveszem.

- Faith? Nyugi nincs akkora baj, csak Harry takony részeg, most cipeltük haza egy éjszakai bárból Liam-el és át kéne jönnöd - hadarja el Louis.
- Öt perc és ott vagyok - mondom, majd lerakom és felpattanok. Egy kicsit megszédülök, de pár másodperc múlva visszanyerem az egyensúlyomat. A fürdőbe rohanok, megfésülködök, majd a rövidnadrágomat lecserélem egy hosszú szürke cicanadrágra, a felső részt pedig hagyom magamon. Felkapom a lakáskulcsomat, majd a kocsi kulcsomat is, a telefonomat zsebre vágom és lesietek a kocsihoz, amibe rekordgyorsasággal pattanok be. A gázra lépek és Harry házához indulok.

Amikor odaérek, csak hanyagul leparkolok Louis autója mellett és a lépcsőfokokat kettesével szedve rohanok fel a hatalmas bejárati ajtóhoz. Benyitok, majd a nappaliba sietek, ahol a következő kép tárul a szemem elé: Harry a kanapén elnyúlva fekszik és motyog valamit, Louis egy ásványvizes palackkal a kezében áll felette, Liam pedig éppen egy nagy tálat tesz a kanapé mellé gondolom, ha Hazz hányni akarna.
- Sziasztok - köszönök halkan.
- Szia! Összevesztetek? - kérdezi Liam.
- Igen - sóhajtok.
- Akkor érthető! Felvigyük a hálóba?
- Megköszönném - mosolyodok el halványan. A srácok két oldalról megtámasztják a göndört, majd segítenek feljutni neki az emeletre. Utánuk sétálok és bemegyek a hálóba.
- Akkor mi megyünk is! - mondja Liam.
- Köszi, hogy hazahoztátok srácok! - mosolygok rájuk.
- Figyelj, tudom, hogy milyen Harry. A két év alatt folyamatosan csesztették az újságírók minden szarral, a családja veled, hogy hogy hagyhatott ott és ez egy kicsit megviselte. Légy türelmes vele – húzza el a száját Tommo.
- Köszönöm! - borulok a nyakába mire felnevet és megsimogatja a hátamat.
Miután elengedem, adok Liam-nek is egy ölelést és útjukra bocsájtom őket. Lent lekapcsolok mindent, majd öntök egy pohárba vizet és felviszem a hálóba. Leteszem az éjjeliszekrényre, aztán Hazz felé állok és kifújom magamat. A nadrágjához vezetem a kezeimet, kigombolom és lehúzom róla, ugyanezt megcsinálom a pólójával is, ez alatt persze ő mélyen alszik. A ruhákat a szennyesbe dobom, majd visszamegyek és betakargatom. Mellé kuporodok, fejemet pedig a mellkasára hajtom. Karjával átölel és motyogni kezd.
- Faith?
- Igen Hazz, én vagyok. Aludj.
- Szeretlek.
- Én is szeretlek - sóhajtok fel, majd lekapcsolom a lámpát és lehunyva a szememet nyugovóra térek.

  ✖ ✖✖ 

Reggel a hatalmas ablakokon beszűrődő napfényre kelek. Összeszorítom a szemeimet és nyűgösen a másik oldalamra fordulok, ahol Hazz a hasán durmol. Végigvezetem tekintetemet az izmos hátán és az ajkamba harapok. Nem tudok haragudni rá, akárhogyan is próbálkozom. Arca a párnába fúródva pihen, rózsaszín ajkai nyitva vannak, szemeit pedig a napfény miatt picit összeszorítja. Elmosolyodok, majd lassan felállok, és az ablakokhoz megyek, a sötétítőket elhúzni, ezzel próbálva egy kis sötétséget varázsolni a szobába. Az órára pillantok, ami nyolcat mutat. Kilencre bent kell lennem a munkahelyemen.. Kifújom a levegőt, majd a fürdőbe sétálok, elvégzem a reggeli dolgaimat, a hajamat oldalra fonom, pár tincset pedig kihagyok, had lógjon hanyagon az arcom mellett. Azért csak tanulok a benti fodrászoktól valamit.. A tükörre vigyorgok, majd a szobában visszaveszem a tegnapi gönceimet és az ágyra térdelve Hazz-hoz hajolok.
- Harry - suttogom.
- Hm? - morogja, de nem nyitja ki a szemeit.
- Sietek dolgozni, de te pihenj nyugodtan, munka után jövök.
- Haragszol még? - dörmögi. Hihetetlen, hogy még eszében van a tegnapi veszekedésünk.
- Majd megbeszéljük. Rendben?
- Uhm.. oké - motyogja.
- Szia, nagyfiú - hintek az arcára egy apró puszit, felkapom a kocsi kulcsomat és a telefonomat, majd elhagyom a nagy házat. Bepattanok az autómba, amivel éjszaka érkeztem, majd gázt adok, aztán a munkahelyemig meg sem állok...