Where Do Broken Hearts Go; [H.S]

~Chapter 28.~

Halihóó! Meghoztam az új részt, igaz egy kis késéssel, de nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan azt elképzeltem és nem volt elég időm sajna:/ Dee most itt vagyok, úgyhogy jó olvasást és további jó nyári szünetet, aki meg még gyakorlaton rohad, ahogyan én, annak kitartást! Puszii! Xx

Faith szemszöge:

 Másnap izgatottan pattannak ki a szemeim már nyolc órakor. Oldalra nézek, ahol Harry még mélyen alszik. Elmosolyodom, majd felé fordulok és nézni kezdem tökéletes arcát. Végigvezetem a szemeimet férfias állkapcsán, majd a rózsaszín kicsit duzzadt szájára siklik a tekintetem, végül csukott szemeit és összeráncolt homlokát kezdem tanulmányozni. Annyira édes mikor ilyen kis ártatlan, a fény miatt kicsit morcos arccal alszik. Óvatosan leemelem a meztelen hasamról a kezét, mivel a pólómat éjszaka felgyűrte, majd felé hajolva egy leheletnyi puszit adok ajkaira. Picit megmozdul, de nem kel fel. Lassú léptekkel a fürdőbe indulok, elkészülök, majd a szobában magamra kapom a gönceimet és lesietek a konyhába, ahonnan az asztalról elveszem a Cooperem kulcsát, majd a hűtőn található sárga füzettömbre ráírok egy üzenetet, amiben elmondom Hazz-nak, hogy csak a boltba megyek, és hogy ne aggódjon, és azt is, hogy nagyon szeretem. Muszáj odafirkantanom ezt az egy, számomra varázslatos szót, mert úgy érzem, nem nyilvánítottam ki neki elégszer. Felveszem az egyik szürke pulcsiját, majd a kapucnit a fejemre hajtom, és a garázsban bepattanok a kocsimba, aztán gázt adva kilövök a garázsból egyenesen az utcára. A hatalmas kapu mögöttem becsukódik, én pedig feldobódva indulok egyelőre magam sem tudom, hogy hová. Szükségem lesz egy kis segítségre, hisz amíg elkészítem a terepet a lakásomban, addig Harry-t le kéne foglalni valamivel, így felcsörgetem Louis-t, hátha tudunk valahol beszélni. A telefontartóba rakom a mobilomat, majd felhívom Tommo-t, aki dörmögő, kicsit álmos és morcos hangon szól bele.

- Szia, Louis! Bocsi, ha felkeltettelek, de találkoznunk kell! - hadarom.
- Baj van?
- Nincs, csak segítség kéne.
- Ohh.. öhm... tíz perc múlva a szokásos Starbucksban?
- Imádlak! Ott tali! - ujjongok, majd kinyomom. Öt perc múlva a megbeszélt kávézó parkolójában állítom le a motort. A telefonomat zsebre vágom, majd az autót lezárva indulok a kávézóba. Amint belépek az ajtón, pár szem rám szegeződik, de nem ismernek fel, hisz rajtam van a kapucni és a hajam is gondosan el van rejtve alá. A pulthoz lépek, rendelek két cappuccinot, majd egy eldugottabb asztalhoz megyek és helyet foglalok.
- Na helló, kicsi lány! - vetődik be elém Tommo, eléggé álmos fejjel, szintén kapucniban.
- Szia! Életmentő vagy! - vigyorgok rá.
- Tudom - vág egy „ez van fejet", mire felkuncogok.
- A kávék - teszi le elénk a két poharat egy csinos pincérlány, majd tovább ál.
- Hű Tommo, nem néztél utána! Fejlődés! - tapsolom meg.
- Menyasszonyom van, na! - néz rám morcosan mire szórakozottan felemelem a kezeimet megadás képpen.
- Na, mondd! - dől előrébb érdeklődve és belekortyol a kávéjába.
- Szóval, úgy döntöttem, hogy megfogadom a tanácsodat az évfordulóval kapcsolatban. Viszont el kéne foglalni Harry-t, amíg mindent elkészítek.
- Oké, ez menni fog.
- És ne engedd hozzám addig, amíg nem írok sms-t!
- Oké!
- És...ugye jó lesz ha Lasagnet csinálok? - nézek rá aggódóan mire perverzen elmosolyodik.
- Jó. De őt csak a desszert fogja érdekelni! - nevet fel.
- Pasik.. - forgatom meg a szemeimet.
- Nők.. - pufog, mire felnevetek.
- Egyébként ennyi lett volna! Csak meg akartam inni egy kávét! - vigyorgok rá.
- Akkor haladjunk, mert páran kiszúrtak és korán reggel nem akarok bent ragadni egy Starbucks-ban - pattan fel, majd letesz egy kis pénzt az asztalra és a kijárat felé indul.
- Úgyhogy első utad hova is vezet? - emelem fel a szemöldökömet.
- Hazz-hoz? - kérdezi.
- Látod? Megy ez! - pimaszkodok, majd bepattanok a kocsiba.
- Moderáld magad Harris! - szól rám kötekedve mire ráöltöm a nyelvemet és becsapom a kocsiajtót. Miután ő is beszáll a terepjárójába, felbúgatom a motort és egy bevásárlóközpont felé veszem az utamat. Ott megveszem a vacsihoz a hozzávalókat, majd pár kelléket, ami kellhet, mint például rózsaszirmok meg gyertyák a fürdőbe, aztán haza indulok. A parkolóban leállítom a Coopert, majd lezárom és a szatyrokkal felsietek a megfelelő emeletre, ahol egy kis akrobata mutatvánnyal sikerül előkeresnem a kulcsot, aztán be is esek az ajtón. Bezárom magam mögött, majd a konyhában kipakolok, aztán átöltözök itthoni cuccba, felfogom a hajamat és hozzálátok az ételhez.