Nagypályások

➡10.rész+DÍJ

Nagyon-nagyon szépen köszönöm az első díjamat erre a könyvemre, DraVek-nek. Csodálatos érzés, hogy tetszik nektek ez a könyv, és hogy ennyi mindenki olvassa! Nagyon boldoggá tesztek, amikor egy kommenttel hozzá járultok a részekhez, és elmondjátok a véleményeteket. Higyjétek el, ennél szebb érzés nincs! Nagyon szeretlek titeket, és köszönöm, hogy vagytok!💕

Szabályzat:
↪Olvasd el a könyvét annak, akitől a díjat kaptad!
↪Rakd ki a szabályzatot.
↪Írj 10 dolgot magadról.
↪Válaszolj 10 kérdésre.
↪Jelölj meg díjazottakat.
↪Írj nekik 10 kérdést.

Nekem csak egy díjazottam van, aki nem más, mint nicky_wolfee.

És csak annyi kérdésem van, hogy hogyan sikerült ilyen remekül megírni a 'Testvérből szexpartner"-t?! Egyszerűen most nagy kedvencem lett.(Nektek is ajánlom!)

10 dolog magamról:
↪ Gyűjtöm a Danielle Steel könyveket.
↪A napokban hívom fel a tetováló szalont időpontért.
↪Imádok mindenféle arc-illetve testradírral kísérletezni.
↪Igyekszek legalább 2 hetente kijárni a temetőbe virágot vinni az elhunyt szeretteim sírjára.
↪Imádok vonattal utazni.
↪Utálok nemet mondani, bármiről legyen szó.
↪Szeretem a halat, nagyon!
↪Sokat sírok, még a semmin is.
↪Sokszor borzasztóan naív vagyok.
↪Mindenkiben csak a jót látom, amikor tudom, hogy nem mindig kellene.

Feltett kérdésekre válaszok:
↪Szeretsz sportolni?
Igen nagyon szeretek, csak hamar feladom.
↪Ha igen mit?
Foci, kézilabda, röplabda, futás
↪Mit gondolsz magadról?
Teljesen komplikált egyéniség vagyok, tele érzelemmel, szeretettel, ugyanakkor mégis nagyon nehéz eset vagyok.
↪Ha a kedvenc színészed/énekesed öntene le véletlenül kávéval mit tennél?
Az lenne a minimum, hogy meghív egy italra, majd kimosatja a ruhámat.(az utolsó vicc volt)
↪Örülsz, hogy kaptál díjat?
Természetesen. Hiszen ez azt jelenti, hogy tetszik az, amit csinálok, és ez engem energiával, boldogsággal tölt el.
↪Az ember sokat akar, vagy csak jót akar?
Is-is. Az emberek telhetetlenek, mégis akad közöttük tiszta lelkű egyéniség.
↪Lüke vagy? ( nem sértésként szánom)
Mondjuk azt, hogy vannak agyilag gyenge pillanataim.
↪Egyáltalán hány nyarat éltél már meg?
Hála Istennek, eddig mind a 18-at.
↪A kilencedik kérdés hülye lett. Ugye?
Bolondos, de tetszett❤

Mégegyszer nagyon szépen köszönöm! A könyved olvasása folyamatban van!

És íme, itt van a jó kis folytatás!

Sam
*Meghúzza.*
*Meghúzza.*
*Meghúzza..* Nem tudtam elaludni, ez hangzott egyfolytában a fejemben. Egyszerűen a tudat, hogy Skott máshoz nyúljon, felfoghatatlan. Hogy más testéhez, kezéhez, vagy akár..akár 'oda' nyúljon hányinger keltő. Egyáltalán nem akarom ezt. Azt akarom, hogy senki mást ne érintsen. Sőt. Senkihez ne kerüljön közeli kapcsolatba sehogy.

Elakartam felejteni ezt az egészet, ezért inkább mentem zuhanyozni, mert nekem nem volt időm, amióta ide értünk. Körbe néztem, remélve, hogy mindenki alszik, és senkit nem keltek fel, amíg kisunnyogok a hálóból. Recsegett alattam az ágy, attól féltem, hogy Adam meghallja, aztán magyarázkodhatok, hogy mit csinálok hajnali háromkor.
De nem. Senkit nem keltettem fel, úgyhogy mindent magamhoz vettem, és irány a fürdő. Még az ajtóban egyszer körbe lestem, biztosan mindenki alszik-e. És szerencsére igen.

Annyi fény még volt a hálóban, hogy simán el találjak az ajtóig, így semmibe nem ütköztem bele. A kicsi ablakokon besütött a holdfény, és rávilágított az alvó srácokra. Mindenki nyugodtan aludt, bár csodálom, hogy Ben horkolására senki nem kelt fel.
Skott is nyugodtan szuszogott, egy szál boxerben. Muszáj volt csak egy pillanatra rátekintenem, mert lányok?! Ti ki hagynátok egy ilyen lehetőséget? Egy tökéletesen kidolgozott felsőtest, erős, izmos vádli, és a szexi tetoválás a testén, meg persze az édes, borostás arca. Mi ez, ha nem minden nő álma?! Ha tehetnéd, életed végéig csak ezt a látványt néznéd, ráadásul egy ilyen srácot nem nézhetek itt akármikor.
Na de térjünk el ettől a dologtól, mert túl sokáig bámulom, és mindenki tudja, hogyha valakit nézünk alvás közben, az a valaki, biztos hogy fel fog kelni. Ez egy hülye emberi szokás.

Miután sikerült bejutnom a fürdőbe, letettem minden cuccot a mosdó szélére, és gyorsan levetkőztem. Ledobáltam minden ruha darabot, jól esett már egy kicsit kilépni ebből a 'szerepből'. Egyfolytában gatyát hordani, mellet leszorítani kicsit kellemetlen. Mert attól függetlenül, hogy nincs mellem, még érzem, hogy az ott van, és ugyanúgy, mint minden nő, érez fájdalmat.
Mindent letéve, letakartam a ruháimat, nehogy tényleg valaki bejöjjön, és gyanakodni kezdjen. A zuhanyzóba belépve, kellemes érzés fogott el, végre felfrissülök egy kicsit, a testem is vissza nyeri az élet erejét.
Gyorsan hajat mostam(ami már eléggé megnőtt, majd valamelyik nap levágom), majd lemostam magamról azt az irtózatosan nagy mennyiségű szennyeződést, ami eddig lapult a testemen, illetve a lelkemen. Jólesett már ez a felfrissülés.
Mielőtt majdnem végeztem egy ajtó csattanást hallottam, amire akkorát ugrottam, hogy majdnem elcsúsztam. Mellettem volt felakasztva a törülköző, rohadt gyorsan magam köré csavartam, majd óvatosan kilestem az utolsó zuhanyzóból. Mivel olyan helyen fürödtem, ahova az ajtóból nem lehet belátni, kicsit megnyugodtam. Mégis elfogott a pánik, hogy ki jöhetett be, mert igyekeztem nem sokáig engedni a vizet.
A szívem a torkomban dobogott, alig kaptam levegőt a félelemtől.
Skott állt az ajtóban, engem nézve.
-Mit keresel itt?- kérdeztem, bár úgy remegett a hangom, hogy az ember azt hinné azért van ez, mert éppen most fogja elütni egy kamion.
-Szerintem beszélnünk kellene. Nem gondolod?- nyugodt volt az arca, semmi idegesség.
-Nem gondolom.-mondtam harciasan. Nem örültem, hogy itt van, mert eléggé egyértelmű, hogy teljesen pucér vagyok, és ha közelebb jön, vagy elfajul a dolog, akkor az egész dolognak vége.
-És miért nem?
-Mert szerintem nincs miről beszélnünk. És légy szíves, menj ki!- parancsoltam az ajtóra mutatva.
-Nem fogok kimenni, amíg meg nem tudom, mi nem stimmel veled.- mondta ki határozottan, aminek hallatán meghűlt bennem a vér is. Amint láttam, ő jól szórakozott, egyáltalán nem zavarta az, hogy meztelen vagyok. Bár ha tudná, hogy nem vagyok fiú..
-Mert szerinted mi nem stimmel? -tettem fel a kérdést.
-Hogy mi? Teljesen más vagy, mint a többiek..vagyis nem..nem tudom. -zavarodott össze.
-Lehet hogy más vagyok, de miért baj az? Miért baj, ha az ember kicsit eltér a többiektől?- vágtam vissza. De ezek szerint sejt valamit. Tudja, hogy nem tiszta az, hogy itt vagyok. De majd meglátjuk. Nem hagyom, hogy kiderüljön a titkom. Ez az én titkom, és a családomé. És ez így is marad.
-Nem, nem erről van szó..- vakarta a fejét.
Ekkor vettem észre, hogy még mindig nincs más rajta a boxeren kívül. Izmos teste teljesen elvonta a figyelmemet. Elkezdtem álmodozni, hogy mit tudnánk mi ketten csinálni, hogy mi lenne, ha..
-..figyelsz te rám? -nézett idegesen a szemembe. - erről beszélek. Mindig ezt csinálod. Furcsán nézel rám, és ez baromira nem normális.-tisztára elpirultam. Akkora egy hülye vagyok. Nem gondolkodok. *Szedd össze magad Samantha!*
-Furcsán? Hagyjad már. A kutyának se kellenél.- vágtam oda.
Rohadtul nem tetszett neki az, amit mondtam. Közelebb lépett hozzám, mert eddig csak az ajtót támasztotta. Össze szökött a szemöldöke, izmos teste megfeszült.
-Ezt mond mégegyszer!- állt meg előttem egy fél méterre.
Álltam a tekintetét, majd közelebb léptem hozzá, és már csak pár centi választott el minket egymástól. Össze szedtem minden bátorságomat, és a szemébe mondtam.
-A kutyának se kellenél!
Az ujját felemelte, majd mutogatni kezdett vele, hogy hajoljak közelebb.
A fülemhez hajolt, majd azt suttogta.
-Ne aggódj, Rose jól meg lesz döngetve. És nem hinném, hogy az a csaj egy semmiség! - vigyorgott a képembe, majd sarkon fordult, mert megszólalt az ébresztő csengő. Amint az ajtóhoz ért, azt felelte.
-Egyébként meg..kiderítem ki is vagy valójában.- kacsintott, majd el is tűnt a szemem elől.