brother ✽ harry styles befejezett!¡

10.Fejezet-Bradley,mint barát

Mikor haza értem,senki sem volt otthon(hála az égnek).Letusoltam,majd felvettem egy kényelmes rövid gatyát és egy pulcsit.Leültem a tévé elé hátha találok valami érdekeset,de nem jártam nagy sikerrel,így megvártam míg ide nem jön Bradley. Egyszer csak csengettek.Odamentem az ajtóhoz és ajtót nyitottam neki.

-Szia...Brad,öm Bradley!-félek tőle,ténylegesen.Olyan ijesztő a kinézete.

-Szia Bethany!Hívhatsz Bradnek nyugodtan.-mondta mosolyogva,s leült a nappalink kanapéjára.

-Akkor neki állhatunk a tanulásnak?-kérdeztem Bradet.

-Igen persze..-válaszolta szomorúan.

-Rendben. Pakolj ki,addig hozok inni egy kis vizet.-mentem be a konyhába. Mígre vissza értem két pohár vízzel,Bradley kipakolta az összes szükséges könyvet,kelléket s mikor leültem mellé a kanapéra,láttam a kis asztal alatt heverő bakancsát.

Átbeszéltem vele amit nem értett,megoldattam vele pár feladatot,majd mikor biztosra mentem,hogy érti,akkor már szimplán csak beszélgettünk egymással.Rá kellett jönnöm,hogy nem olyan rossz ember,mint amilyennek a külseje alapján gondoltam.Bár a stílusa,mind külsőileg mind belsőileg érdekes.

-Mutathatok neked zenéket amiket én bírok?-kérdezte mosolyogva,én pedig félve bólogattam.Elindított valami borzalmas fül fájdító zeneszámot.Én csak a fülemet fogtam ő pedig ő ütemre ugrált a kanapénkon.

-Jézusom...ti emósok vagy mik,hogy szerethettek ilyen zenéket?-kérdeztem nevetve-

-Beth,istenem ez a világ legjobb zenéje! Asking Alexandria örökké!-nézett komolyan rám Brad,én pedig csak mosolyogva megcsóváltam a fejem.Mutatott még pár nagy kedvenc dalát,de természetesen nekem egyik sem tetszett.

-Na..Te milyen zenéket hallgatsz akkor?-vont kérdőre emós osztálytársam.

-Hát minden ami nem punk,rock és rap!De a kedvenc a Coldplay-mondtam őszintén neki.

-Jézusom Bethany veled bajok vannak!-reagált kacagva Bradley.

Kicsit beszélgettünk még majd elbúcsúztam tőle,és útjára engedtem.Mikor becsuktam az ajtót a konyha felé vettem az irányt,hogy készítsek valami finomat magamnak,de ekkor kivágódott a bejárati ajtónk én pedig frászt kaptam,mert nem tudtam ki zaz.

-Ki volt ez a gyerek és mit keresett itt?!-hallottam mögülem az ismerős hangot.