brother ✽ harry styles befejezett!¡

41.Fejezet-Vég?!

Már három hónap telt el..Harryvel teljesen jól meg vagyunk,anyámék elfogadták a helyzetet.
Reggel felébredve Harryt nem találtam magam mellett.Hallottam a zuhany hangját,így sejtettem,hogy éppen fürdik.Fogtam magam,lesiettem a lépcsőn,majd Desmondot és anyát vettem észre.
-Kathrine!Ne hazudj!Ki volt az a férfi?!-vonta kérdőre Desmond anyát.Na jézusom..Csendben bevonultam a konyhába,mintha ott sem lettem volna.
-Mondom,hogy egy barát!-hallottam ahogy magyarázza anya.
-Egy barát?!Akivel csókolózol?Hát szép vagy..-méltatlankodott Desmond.Igaza van!Már egy ideje ezt el is felejtettem,hogy anyának van egy szeretője.
Miközben kentem a nutellát a kenyérre,egy kezet éreztem meg a fenekemen.Egyből megfordultam.
-Úristen Harry!-nevettem fel.
-Mi az babám?-nézet a szemembe,majd belemartotta ujjait a nutellába,s szexin lenyalta.
-Megijedtem na..Hallod anyámékat?-nyomtam a szájába,az előbb elkészített kenyeret.Ő csak bólintott.
-Bethany!Gyere ide!-kiabált anya,majd Harryvel odasiettünk hozzá.
-Ehm,igen?-remegett meg a hangom.
-Öltözz fel,egy táskába rakd össze a cuccaid és megyünk innen!-rántotta meg a kezemet anya.
-Nehehem-ellenkeztem,de anyám még mindig csak rángatott.
-Kathrine hagyd békén-szólalt meg Harry.
-Te hagyd békén Bethanyt!Rossz hatással vagy rá-jelentette ki anyám.MI VAN?!
-Anya!-sikítottam fel.
-Öltözz.-mondta.Felmentem a lépcsőn,Harry követett.Előszedtem egy fekete nadrágot,egy trikót és egy inget.
-Most..mi lesz?-nézett rám könnyes szemekkel Harry.Jaj istenem..
-Nem tudom Harry-vettem fel a nadrágomat.Miért kell anyámnak tönkre tennie az életemet?!
-Ugye nem hagysz el?-jött közelebb hozzám Harry.
-Nem,dehogy!Majd írok mi van,hol vagyok jó?-néztem rá.Elővettem az utazótáskámat,s belehajigaltam pár ruhám,a telefonom,a laptopom és ennyi.Más nem kell.
-Ugye tudod Beth,hogy nagyon nagyon szeretlek?-ölelt meg Harry,majd hosszasan megcsókolt.Ki akartam hasznalni a pillanatot.Ki tudja mikor láthatom Harryt legközelebb..
-Szeretlek!-szívtam be az illatát,majd próbaltam annyira szorosan ölelni ahogy csak bírtam.Lementünk a lépcsőn,egyenesen az előszobába.
-Többet ne keress Desmond és a fiad se jöjjön Bethanyhez!-nem is értem,hogy Desmond,miért nem dühös..
Én azért megöleltem,s odasúgtam neki,hogy majd beszélek velük..Aztán Harry elé álltam.Megöleltük újra egymást,majd minden eddiginél szenvedélyesebben megcsókolt.Annyira jó és egyben rossz érzés volt..
Anyám csuklómnál fogva kirángatott a házból.Beültünk az autóba,s elhajtottunk.Integettem Harryéknek,már a könnyek is kicsordultak a szememből..
-Miért kellett tönkre tenni az életem?!Hova megyünk?!Ahj anya!-ordibáltam.Lehet nem lett volna jogom ehhez,egy felnőttel szemben,de egyszerűen kurvára haragudtam rá.
-Bethany,nem maradhatunk olyan emberekkel akiket nem szeretünk..és amúgy egy hotelbe megyünk-mondta anyám.
-De anya,én Harryt SZERETEM-sírva mondtam már neki.Egyszerűen úgy éreztem,hogy amit eddig felépítettem magamban az teljesen leomlott.Minden.Anya egy elég csinos hotelhez hajtott,leálltunk a garázsába,s felmentünk a recepcióra.Foglaltunk egy szobát,s bepakoltunk.
-Anya ezt én sem bocsájtom meg soha-ráztam meg a fejem.
Mindentől elment a kedvem.Anyám egész este az új pasijával beszélt telefonon,míg én kimentem a friss levegőre,az ott lévő folyó partjára.
Nem tudom felfogni,hogy anyámnak miért kellett tönkre tenni az életemet.Én szeretem Harryt!Azt gondoltam,hogy valaha boldog lehetek,vége lesz a szomorú és esélytelen évszalnak.De nem!Mit kezdek magammal?Hová megyünk?Mit gondolnak Desmondék?Anyámnak nincs bűntudata emiatt?MIATTAM?Kérdések és kérdések.Ez vagyok én.Egy szerencsétlen,reménytelen senki.Vége mindennek..Vége.
Heeellooo!Nos..ez lenne a befejező rész,remélem tetszett nektek a történet!Tudom,hogy nem vagyok valami király az írásban,de azért remélem nem lett szar:') Köszönöm,hogy velem tartottatok!❤
UI.:LESZ ÚJ KÖNYV!HAMAROSAN PUBLIKÁLOM A KÖNYVET,S AZ ELSŐ RÉSZÉT
Puszi:Fanni❤