-Szia Nash!-fordultam barátom fele.
-Szia..sztok-mosolygott értetlenül Nash.
-Helló-köszönt Harry is hidegen.
-Jobb ha mész Harry és többet nem is keresel meg engem.-lökdöstem az ajtó felé,ahol Nash is állt.Láttam,hogy egy pillanatra felvették a szemkontaktust,de rögtön el is kapták egymásról a tekintetüket.Éreztem,hogy feszült volt a légkör.
-Szia Bethany-köszönt gúnyos hanggal Harry,majd hirtelen nekem esett és megcsókolt.Hezitálás nélkül ellöktem magamtól,Harry egy büszke mosoly kíséretében hagyta el az irodát.
-Ez mit akart tőled?!-vetette fel a kérdést Nash.
-Nem tudom..fogalmam sincs miért nem tud leszállni rólam.-sóhajtottam fel,majd pakolni kezdtem az asztalomon.
Nash levágta magát abba a fotelbe,amin előbb még Harry ült.
-És minek csókolt meg?-nézett a szemembe.Még mindig olyan gyönyörűek a szemei.
-Mert egy akaratos,egoista,seggfej.-nevettem fel kínosan.
-De ne csókolgassa az én Bethanymat!-vágta be a durcát Nash.
-Úgy csinálsz mintha a húgod lennék.Mindentől védsz.-mosolyodtam el.
-Úgy tekintek rád.Hugicááám!-nevetett Nash,ezzel engem is arra késztetett,hogy nevessek.
-Csak fél év van közöttünk Hamilton!-állapítottam meg.
-Nem érdekes-legyintett,majd feltápászkodott a fotelből,s felkapta a táskámat.
-Mehetünk-mondtam és felhúztam magamra a kabátomat,elvettem Nashtől a táskámat és indultunk kifelé az épületből.
Az aulában elköszöntem minden munkatárstól és elvonultunk a mrlygarázsba,ahol Nash autója parkolt.
Beszálltunk és felmentünk a garázsból,míg vártunk arra,hogy ki tudjunk kanyarodni,megbeszéltük,hogy elmegyünk egy mexikói étterembe és eszünk valami finomat.
Odaértünk a Taco Bell-hez s bementünk.Rengetegen voltak az étkezdében,ami szokatlan volt így napközben,mivel általában ilyenkor mindenki dolgozik.Bár nem is felnőttek vettek körbe minket hanem inkább tinédzserek.
-Mi van itt Nash?-néztem körül.
-Tini zuhatag.-válaszolta nevetve.
-Úristen Nash Grier!!!!-sikoltozott valaki mögülünk.A fejünket kapkodtunk,mikor is Nasht körbe vették a bent lévő tini lányok és fotókat,aláírasokat kértek tőle.Én félre álltam,s vártam,hogy elvonuljon mindenki Nashtől.
Már egy húsz perce állhattam egy helyben,arra várva,hogy elengedjék.
Úgy döntöttem addig rendelek magunknak ebédet.
-Szia,mivel szolgálhatok?-kérdezte az eladó.
-Helló.Kettő tacot kérnék,hagymával és csípős szósszal-adtam le a rendelésemet,majd kifizettem és ismét félre álltam.Most már a kajára is vártam,nem csak Nashre.
A tacoink viszonylag hamar elkészültek,elvettem a pultról és egy asztalhoz vittem majd leültem.
Megnéztem a telefonomat és láttam,hogy jött egy üzenetem:anyámtól.
"Szia Bethany.Tudom,hogy nem kerestelek,hogy haragszol rám,sajnálom..gyere vissza hozzám."
Válaszoltam neki:
"Szia anya,van saját életem és lakásom:)Ha gondolod szombaton átjöhetsz,főzök valamit"
Igen..anyával fél éve alig ha egyszer kétszer beszéltünk.Nagyon haragudtam rá,de már elmúlt ez az érzés és képes vagyok vele találkozni.
-Itt vagyok baba-ült le velem szembe Nash és sóhajtott egyet.
-Szép piros a pofid-nevettem,majd letöröltem az arcáról valamelyik őrült rajongó rúzsát.
-Köszi-válaszolt és neki látott a taconak,úgy ahogy én is.
Hey!Ez lett volna az új rész,remélem tetszett!:)
Szavazzatok&Kommenteljetek❤
Csók,Fanni🌌
STAI LEGGENDO
brother ✽ harry styles befejezett!¡
Fanfiction『Az aranylánc apró részeit egy megtörhetetlen kötelék tartja össze, azonban ha próbálják szétrántani, az összetartó erő megszűnhet.』 #1 in fanfiction! -fairychim©2017 Figyelem, a könyv trágár szavakat és +18-as jeleneteket tartalmaz. Ha itt jársz sz...