brother ✽ harry styles befejezett!¡

III;8

Az este többi részében próbáltam a figyelmemet elterelni Harryről,de ő csak húzta az agyamat ugyanis szándékosan próbált idegesíteni.
Folyamatosan magára akarta hívni a figyelmemet,de én inkább foglalkoztam a barátaimmal.
                 ⬇⬇⬇⬇
Hajnali háromkor értünk haza Nashhel.Azt hittem hazáig cipelnem kell,mert elég sok akoholt vitt a szervezetébe.Mivel Harryn kívül mindenki ivott valamennyi alkoholt,így csak ő tudott minket haza vinni.Szidtam a jó istent,hogy miért kell megint ennyire közel lennem hozzá,de nem tudtam mást csinálni.Felajánlotta,nekem meg el kellett fogadnom ajánlatát,mert máshogy nem bírtunk volna haza menni.
-Ha én nem lettem volna,akkor most nem tudnátok haza jutni.-mondta Harry,miközben figyelmesen vezetett,bár láttam arcán,hogy feszeng.
-Akkor aludtunk volna Cameronnál.-javítottam ki,hogy véletlenségből sem legyen neki igaza.
-A te kis finyjás éned nem aludna egy házban több tíz bebaszott emberrel!-nevetett fel büszkén Harry.
-Nagyon vicces.Te meg se szólalj Styles!-morgolódtam.
-Bethany..-ejtette ki nevemet telt ajkain.
-Mi az?-sóhajtoztam.
-Tudod jól,hogy szeretlek.-mondta szemrebbenés nélkül.
-Ne hidd hogy megszánlak.-válaszoltam,miközben a sötét utcát bámultam.
-Nem erről van szó!-ellenkezett Harry.
-Dehogynem.Ne hülyíts már!-kacagtam fel kínosan.
Erre Harry már nem is méltóztatott válaszolni,csak mentünk.A hatalmas csendben,sötétségben,a csúszós utakon.Nem voltak sokan,mivel éjjel volt,de az elővigyázatosság így is szükséges volt.
Fel sem tűnt,hogy az autó motorja leállt,csak akkor mikor Harry megrázta a vállamat.
-Kössz.-mondtam neki flegmán,ő pedig csak bólintott egyet.Nash már fél józannak tűnt,mivel tudott járni,s teljesen normálisan beszélni.
A kocsi az orrunk előtt elhajtott,majd kinyitottam a bejárati ajtónkat és hamar be is csuktam,hogy a hideg ne férkőzhessen be.
Levetettem magamról a téli felső ruházatokat,majd egy szó nélkül a szobámba vonultam.Fogtam egy melegítőt és egy pulcsin,majd bevonulram a fürdőbe és forró vízel letusoltam.
Miközben folyattam magamra a vizet,a szememből már csapadék szerűen hulltak a könnyek.A eminkem valószínűlrg elfolyott,de egs kicsit sem tudott érdekelni.
Rá jellett jöjjek,hogy a sorsnak köze van ahhoz,hogy mindig összehoz Harryvel,s én nem vagyok képes lemondani róla,csak erőlködöm.Szeretem.Minden baromsága ellenére is,csak nem hagytam,hogy bebizonyítsa,valójában szeret-e.Szemétség volt tőlem?Miket beszélek,ő volt egy rohadt nagy szemét!
A hajamat is eláztattam,majd sampont nyomtam rá,s belekentem a hajamba és lemostam.
Kiszállva a zuhanyból,szétfagytam.Idegesen kapkodtam a törölközőm után,de nem találtam sehol.
-Nash!Hoznál egy törcsit?-kiabáltam ki a fürdő ajtaján.
Fél percre rá Nash állt előttem egy fehér textillel.
-Köszi.-mosolyogtam rá.
-Bethy,te sírtál?!-kerekedett ki Nash szeme.
-Öhm,nem..?-igen,mindig rosszul hazudok.
-Öltözz fel és beszélünk!-utasított lakótársam.Becsuktam az ajtót,megtörölköztem és magamrakaptam a pizsamámat.
Lementem a nappaliba,ahol Nash tévézett.
-Na ülj le és mondd el mi a baj!-nézett fel rám,majd odébb ült,hogy én is odaférjek.
-Szóval..hogy..amit délután mondtál vele kapcsolatban,gondolkoztam..és félek,hogy igazad van és szeretem.-öntöttem ki a lelkem neki.
-Na látod.De ezért miért kell sírni?-simított végig a karomon.
-Nem tudom Nash,nem tudom.Egyszerűen nem tudom,hogy ezek után meg tudna nekem bocsájtani és én pedig,hogy tudnék-e bízni benne..-szipogtam,majd az arcomat Nash nyakába temettem.
-Nem neked kell tőle bocsánatot kérni,hanem neki tőled te butus!-mondta.
-Már megtette,de én le sem szartam.-vallottam be.
-Ahj Bethy..hidd el,ő vár rád!-Nash annyira rendes.Jó barát.
-Nash,köszönöm,hogy itt vagy nekem.-néztem rá egy apró mosoly kíséretében.
-Mindig itt leszek Lorden.-nevetett fel.
Egy darabig néztük a tévét,majd mindketten elvonultunk a szobánkba.
Telefonomat nézegettem,hogy esetleg valaki üzent-e de semmi.
Jól betakaróztam,majd álomba szenderedtem.
Haii!Ez lett volna az új rész.😌
Szavazzatok&Kommenteljetek❤
See ya soon,Arzaylea(Fanni na,csak tetszik ez a név xd)