A fekete kutya lánya

1./10.

- Itt vannak valahol. Biztosan elbújtak... - beszélt a macskájához Frics. Angelica máskor biztos egy jót nevetett volna a bolond öregen, de most nem volt abban a helyzetben.

- Erre gyertek - suttogta alig hallhatóan Harry, aki legelől halandt. Igyekeztek sietősen haladni, de Neville visítozni kezdett, majd elvágódott egy páncélban. A hangok alapján Ront is vitte magával.

- Futás! - kiáltotta Harry, majd Angelica gyors iramban felrántotta a földről a két elsőévest, és rohanni kezdtek.

Angelica nem figyelte az utat, hogy mégis merre mennek. Átkozta magát azért, amiért nem hozta magával a Tekergők Térképét, mert biztosan könnyebben haladnának vele.

Szúrt az oldala, és alig kapott levegőt, a homlokán izzadságcseppek csillogtak. Gyanította, hogy a többiek még ramatyabb állapotban vannak, hisz ő maga már valamilyen szinten jól bírta a rohanást, hiszen nem egyszer menekült már az ikrekkel együtt Frics, vagy akármelyik tanár elől.

De nem álltak meg.

Végül a bűbájtan-terem közelében lassítottak, majd megálltak. Angelica azzal kezdte, hogy kiterült a szőnyegen. Hermione az oldalára szorította a kezét, Neville a térdére támaszkodott. Ron és Harry csak lihegett, mint a kutyák egy halálosan forró nyári napon.

- Azt hiszem... leráztuk őket - zihálta a fekete hajú fiú.

- Ja... úgy néz ki - lihegte Angelica is.

- Megmondtam... - rogyott térdre Hermione.

- Vissza kell mennünk a Griffendél-toronyba - közölte Ron, és ezzel mindenki egyetértett - Amilyen gyorsan csak lehet.

- Ez bűzlött nekem a dologban - ült fel Angelica - Malfoy átvert titeket. Csak bajba akart keverni.

- Ez az. Eszeágában sem volt kiállni veled, Harry - folytatta Hermione - Frics viszont tudta, hogy lesz ott valaki...

- Biztos Malfoy megsúgta neki - vont vállat Angelica.

- Gyerünk - szólt Ron, és megindult volna, ha a terem ajtó ki nem vágódik, és ki nem repül egy szellem a teremből.

Az öt gyerek láttán kéjesen felsikkantott.

- Fogd be a szád, Hóborc... - toporgott idegesen Ron, mire kapott egy szúrós pillantást Angelicától.

- Kérlek, Hóborc... ne buktass le! - kérte a lány a kopogószellemet, de az, mintha meg sem hallotta volna.

- Éjfélkor sétafikálunk, elsőskéim, és Black? Ejnye-bejnye. Elkapják a frakkocskátokat - susogta kárörvendően, és tett egy kört a fejük fölött.

- Ha nem árulsz el minket, nem kapnak el - próbálkozott Hermione.

- Ugye, tudjátok, hogy szólnom kellene Fricsnek? - villant csintalan fény a szemében - Persze a saját érdeketekben.

Angelica látta Ronon, hogy elvesztette a türelmét, de mielőtt megakadályozhatta volna, a fiú suhintott egyet a szellem felé.

- Eredj az útból!

- Ron, te barom - szidta Angelica, majd a plafon felé emelte a tekintetét.

- MÁSZKÁLÓ DIÁKOK! - rikkantott fel Hóborc - MÁSZKÁLÓ DIÁKOK A BŰBÁJTAN-TEREMNÉL!

És kezdődhetett megint a rohanás, azonban a következő folyosó zsákutca volt. Az ajtót zárva találták.

- Na tessék! - dühögött Ron - Mostmár esélyünk sincsen!