A fekete kutya lánya

1./27.

Az elmúlt hónapokban kicsit változott a helyzet a kastélyban. Angelica lelkesen járt McGalagony professzorhoz órák után, és még fejlődött is valamit. Nem beszélve az animágiáról, melyet szintén sikeresnek könyvelt el. Igaz, nem sokat haladt vele, de legalább már ezzel is előrébb volt.

A hó elolvadásával, pedig ismét folytatódtak a kviddicsedzések, és Wood az eddigiekhez képest még szorosabbra fogta a gyeplőt.

Egy jobb edzésnél az ikreknek már egy kissé elege volt Oliver dirigálásából, és zuhanórepülésben katapultálták magukat. A csapatkapitány legnagyobb örömére.

- Fogjatok már magatokon! - kiáltott rájuk az őrző, mikor már teljesen elege volt az ökörködésből. Angelica a háttérben röhögött rajtuk a lányokkal és Harryvel - Pont emiatt fogjuk elveszíteni a meccset! Piton minden adandó alkalmat meg fog ragadni, hogy pontot vonjon tőlünk!

- Piton lesz a bíró?! - kérdezte Angelica és George egyszerre. A vörös hajú fiú, pedig most tényleg leesett a seprűjéről.

- Mióta vezet ő kviddicsmeccseket?! - kontrázott Alicia.

- Ja, maradjon csak a büdös löttyeinél - fontorgott Angelica.

- Különben is, biztos, hogy elfogult lesz velünk szemben, hiszen megelőzhetjük a Mardekárt! - vette vissza a szót George.

Mindenki leszállt a seprűről, és együtt kezdtek el méltatlankodni a földön.

- Nem én tehetek róla - tárta szét a karját Oliver - A mi dolgunk az, hogy tiszta, szép játékot játszunk. Akkor nem köthet belénk.

- Ez annyira nem igazság! - háborgott tovább Angelica.

Mikor edzésnek már vége volt, nyakig sárosan cammogtak vissza a kastélyba.

- Ráadásul pont a Griffendél-Hugrabug meccset adták neki - dohogott George mellette.

- Nem fair - folytatta tovább a lány.

- Fair vagy nem fair, tök mindegy. Nem rajtunk múlik, hogy ki vezeti a játékot - szólt bele az együttes Piton utálatba Fred - Elvégre Dumbledore az igazgató. Biztos van oka annak, hogy Piton lesz a bíró.

- Lehet, de ez akkor sem jó így - morogta az orra alatt Angelica.

- De nem ám - értett egyet George - Dumbledore-nak lehet jó. Nekünk nem.

- De bele kell törődnünk - vont vállat Fred.

- Mit véded? - röhögött fel George - Talán megkedvelted?

- Hülye vagy? - kérdezett vissza hitetlenül Fred - Dehogy kedveltem.

- Akkor dohogj velünk - baktatott fel a lépcsőn Angelica.

- Hagyd már, Manó - rázta meg a fejét mosolyogva Fred.

- Miért hagyjam? - nézett vissza a fordulóból a lány.

- Mert talán okosabb vagy ennél? - kérdezett vissza Fred vigyorogva.

- Le-legyen - motyogta Angelica a vörösödésével küszködve, majd egy gyors hátraarcot követően meg sem állt a klubbhelységig, ahol az első dolga volt lerogyni egy karosszékbe, és hatalmas figyelmet fordítani Ron és Hermione sakkjátékára.

- Megint mit mondott? - kérdezte Ron vigyorogva, mire a lány csak megrázta a fejét. Sokszor előfordult már a nyáron is, hogy Fred valamiért megdicsérte, és mindig fülig vörösödött.

- Viccesek vagytok - kuncogta Hermione, miközben előre küldte az egyik parasztját.

- Ez egyáltalán nem vicces - fogta a két tenyere közé az arcát Angelica.