-Debby!-állt fel Josh, hogy megölelje exét. Nagyon jó barátok maradtak. A picsába. Milyen furcsa, hogy pont most kellett megérkeznie. Pont mikor Josh mondta, hogy vannak exei. Bah.- Milyen rég nem láttalak! Jól vagy?- kérdezte Josh vidáman.
-Persze! Megyek egy castingra és épp erre jártam. Mikor megláttam a kocsid, gondoltam muszáj meglesnem Joshiet. (ez rímelt) De nem is maradok sokáig. Látom zavarok, bocsi, hogy csak így megjelentem a randid közepén.- vörösödött el Debby.
-Jaj, Debby ő itt Brook. Brook, Debby.- mutatott felém majd a nőszemély fele Josh.
-Nem randizunk.- mosolyogtam Debbyre.
-Nem mert már rég együtt vagyunk.- nézett rám Josh mosolyogva majd ölelésbe húzott. Valamiért úgy éreztem be kell kapcsolódjak egy játékba, amit Josh most kezdett el.- Mióta is? Három, négy hónapja?
-Három és fél.-válaszoltam- De sokkal jobb volt mint a teljes életem. Josh lett a mindenem.- nyomtam egy puszit Josh arcára.
-Húha! Dúl fúl a szerelem itt!- vigyorgott Debby.- azt hiszem akkor megyek is! Jó volt látni titeket!
-Szia-mondtuk egyszerre Joshal.
A pióca elballagott a magassarkújában, és a lenge ruhájában. Mikor kilépett az ajtón megkönnyebbültem. Ugyanakkor úgy éreztem túlreagáltam a dolgokat. Lehet a puszi nem kellett volna.
-Josh. Őszintén, túlreagáltam?- néztem rá sajnálatos arccal. Ekkor vettem észre, hogy bár kisebb Tylernél, sokkal magasabb nálam.
-Dehogy. Ha nem lett volna az a puszi életében nem ment volna el. Annyira idegesítő.-sóhajtott Josh.
-Hogyhogy? Úgy tűnt nagyon jóban vagytok. Vagy csak színlelitek?-kérdeztem őszinte meglepődöttséggel
-Debby nem rossz ember. De megromlott a kapcsolatunk, tudod, mióta jártunk. Még mindig zabos vagyok rá. Nem szeretem ha a közelemben van. Tudod, senki sem szereti az exét maga mellett tudni.
-Persze.-mondtam.-megérthető.
Láttam ahogy Tyler nyugodtan kisétál az egyik mosdófülkéből, Jenna pedig a másikból. Megfogják egymás kezét majd felénk tartanak. Mi még mindig állunk. Lehet Josh nem vette észre, de annyira közel álltunk, hogy éreztem a mosópor szagot ami a pólójából áradt összekeveredni a dezodor szagával. Összegezve bódítóan édes, férfias szagot árasztott. Felnéztem rá, a vörös hajára, majd a szemeibe, azokba a barna végtelenekbe.
Mindeközben, Tylerék odaértek hozzánk, és Jenna nekiugrott Josh hátának. Josh megfogta a lábát, és Jenna boldogan csüngött Joshua hátán. Ezután, leültünk az asztalhoz, de ezúttal vigyáztam a raviollira.
Az étel jobb volt úgy, hogy nem kenődött fel a loboncomra. kikapcsolt az agyam, másra nem gondoltam, csak arra, milyen ízletes a kajám. Mélyen filozofáltam, mik lehetnek az összetevők, mikor Josh megbökte a lábamat. Felnéztem, kiváncsian, Josh pedig fürkészte az arcom.
-Mi a baj? Nem jó?- utalt az ételre.-Mert ha nem akkor, tessék- mutatott a tányérára.Mielőtt válaszoltam volna egy kemény fangirl-hullám ment keresztül rajtam. Tudod, azt mondják, hogy ha valaki megosztja veled a kajáját, soha ne engedd el, mert azt jelenti, fontosabb vagy az embernek mint a kaja, pedig a kaja az élet.
-Jaj, dehogy. Ez nagyon finom. Bár köszi, hogy felajánlottad-mosolyogtam.
-Bármikor.- mormogta.
-Unom magam.- szólt Tyler mint egy kisgyerek.- ettetek?- miután látta, hogy mind bólogatunk, így folytatta- Tűnjünk el innen.- azzal ledobott egy százdollárost az asztalra és elindult kifele.
-De Ty- szóltam én.- én akartam fizetni.
-Jaj ne butáskodj. Meghívtunk. Élvezd a költségmentességet.
-Úgy igaz. Gyere!- kapta el Josh a csuklómat és úgy ráncigált ki az étteremből.
Jenna és Tyler beült Tyler menő kocsijába, míg én és Josh a sajátomba. A rádióban éppen a Heathens ment. Josh felsóhajtott:
-Túlságosan sokszor játszák le. Megutáltatják a néppel. Amúgy elég könnyű eldobolni. Egy ritmus, nem túl lassú, nem túl gyors.
-Pedig nekem tetszik. Velem nem tudják megutáltatni.- azzal elkezdtem énekelni a dalt.- Welcome to the room of people, who have a room of people that they loved one, docked away.
Josh bekapcsolódott:- Just because we check the guns at the door doesn't mean our brains will change from hand grenades.
Elkacagtam magam. Szeretem az ilyen pillanatokat.
