Ugye nem én vagyok az egyetlen, akinek fogalma sem volt, hogy a WDBWOTV benne van a Power Rangersben? Jeez, azonnal meg kell néznem azt a filmet. Na, nem tartalak fel titeket, olvassátok ezt a csodálatos részt, amin kicsit megszaladt a fantáziám.
Hirtelen teljesen bepánikoltam, és hasogató migrén tört rám. Francba, mennyit ittam? Semmire nem emlékeztem az estéről, és mivel Josh egyik pólójában feküdtem mellette az ágyon, nagy kétségeim támadtak. Bármennyire is ellenemre volt, hogy felébresszem a békésen alvó Josht, megráztam a vállát.
- Haggyáh. Alunnikarok- nyögte, és a fejére húzott egy párnát.
- Josh, két percig tartalak ébren. Egy kérdés, és visszafekhetsz - jelentettem ki. Mormogott valamit válaszul. - Mi történt tegnap este?
Nem kaptam választ, csak halk hortyogást. Oké, lehetetlen lesz tőle bármit is megtudni, amíg ilyen állapotban van. Felkeltem és körülnéztem a lakásban, kávéfőzőt keresve. Rájöttem, hogy valójában Tyler házában vagyunk, és fogalmam sincs, hogy kerültünk ide. Megcéloztam a konyhát, ahol egy igen alulöltözött Tyler Josephhel találtam magam szemben.
- Jézus, Ty, vegyél fel valamit - takartam el a szemem röhögve, és tudtam, hogy valószínűleg pipacsvörös az arcom.
- Zavar? - kérdezte ártatlan hangon, aztán hallottam, hogy kilép a konyhából, majd pár másodperc múlva visszatér. - Kinyithatod a szemed. Jó reggelt.
Megbizonyosodtam róla, hogy tényleg felvett egy alsógatyát.
- Jó reggelt- mondtam, és próbáltam elrejteni, mennyire elvörösödtem. Tyler kajánul figyelt, és egy csésze kávét nyújtott át nekem.
- Jenna még alszik.
- Josh is - csúszott ki a számon. Tyler felvonta a szemöldökét. Egy pillanatig arra vártam, hogy azt mondja, git yur own fren. De ez nem következett be.
- Ty, mi a fene történt tegnap este? - kérdeztem, amint az első korty kávé kitisztította a tudatom.
- Semmire sem emlékszel? - kérdezte. - Elaludtál a kocsiban. Sehogy se tudtunk felébreszteni, és Josh ragaszkodott hozzá, hogy maradj nálunk. Amíg berángattunk a kocsiból, magadhoz tértél. Brendonnal hihetetlen jól elvoltatok, mindketten rendesen eláztatok. Egymás nyakán lógtatok, és röhögtetek, mint az idióták. Brendon rád öntötte a sörét, szóval szó szerint is eláztál- rövid szünetet tartott, de nem értékeltem a szóviccet. Állandóan az járt a fejemben, hogy mégis mennyit ittam az este. - Joshnak az ölében kellett behoznia, és eléggé rámásztál. Folyton puszilgattad. De nem mondom, hogy nem élvezte. Behoztunk, és ketten közös erővel ruhástul beraktunk a zuhany alá. Jenna aztán kiküldött minket, lefürdetett téged és keresett valami száraz alsóneműt. Egyébként ő is részeg volt, féltem is, hogy vízbe fojtjátok egymást. Mikor kijöttetek, Jenna lépett párat, aztán arccal előre a kanapéra borult és elaludt. Joshhal felvittünk téged a szobájába és adott rád egy pólót. Le akart jönni a szobámba aludni, de nem akartál megválni tőle, és belecsimpaszkodtál, úgyhogy melléd feküdt. Azonnal elaludtál. Én is lefeküdtem, és most itt vagyunk. - fejezte be Tyler.
- Atyaég - temettem a kezembe az arcom. - Mégis mennyit ittam?
- Azt csak te tudhatod - vont vállat Tyler.
A konyhaajtóban megjelent Jenna, a tegnapi ruhájában, fáradtan.
- Kávét - közölte, és egyenesen az automatához ment. Alig tudta bekapcsolni. Tyler nevetett, és átvette tőle a feladatot. Jenna nemsokára már a kávéját kortyolgatta, és mind elmerültünk a gondolatainkban.
- Brook, ebből mekkora sztori lesz - motyogott Jenna. - Nagyobb, mint a tusfürdős.
- Tudod, mekkora szívrohamom volt, mikor Josh mellett ébredtem, és azt hittem, hogy valami nagyon fontos dolog esett ki az éjjel? - mosolyogtam fáradtan. Hirtelen vissza akartam feküdni és aludni, ahogy még egy fejfájási roham tört rám. - Rohadtul fáj a fejem.
- Kérsz aszpirint? - kérdezte egy nagyon ismerős hang. Josh ott állt a hátam mögött, és látatlanban is tudtam, hogy vigyorog. Megráztam a fejem. Francba, mennyit hallhatott? Valószínűleg az egészet.
